< 2021.09 >
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      
2021.10.05. 16:00

A köztérhasználat kultúrájának változása

A Magyar Urbanisztikai Társaság Környezetesztétikai Tagozata 2021. október 5-én (kedd) 16,00 órakor beszélgetés-sorozatot szervez „Lehetőségek és korlátok a közösségi terek és létesítmények fejlesztésében" témakörben, amelyre tisztelettel meghívja Önt. A következő tagozati összejövetel témája: „A köztérhasználat kultúrájának változása”
Részletek »
2021.10.13. 17:00

Könyvbemutató: Városképek

A szerzők, Izsák Éva, Halász Levente, Békési László és S. Nagy Katalin, valamint a Magyar Urbanisztikai Társaság és az ELTE Városkutató Tudományos Műhely tisztelettel meghívja Önt és barátait a Városképek című kötet bemutatójára.
Részletek »
2021.10.21.

XXVII. Országos Urbanisztikai Konferencia - Újraiparosodó városaink

A Magyar Urbanisztikai Társaság a Debreceni Egyetem Műszaki Karának társszervezésével 27. alkalommal rendezi meg az Országos Urbanisztikai Konferenciát a Debreceni Egyetem Műszaki Karán 2021. október 21-22-én. A konferencia idei témája Újraiparosodó városaink, melyet több plenáris előadás és számos szekcióelőadás keretében járunk körül. A konferencián többek között plenáris előadást tart: Papp László, Debrecen Polgármestere, Dr. György László az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár, Füleky Zsolt építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár, Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere. valamint Dr. Lux Gábor, a Közgazdaság- És Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa. A konferencia szakmai partnere a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz, Geoökonómia És Fenntartható Fejlődés Tanszék és a Magyar Regionális Tudományi Társaság.
Részletek »

Kocsis János Balázs interjúja a Magyar Nemzetben



„…a városi státuszban nem is az a legfontosabb, hogy a kritériumokat tudja-e teljesíteni, mert ezek megléte inkább következmény…”

Kocsis János Balázs, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke a Magyar Nemzetnek adott interjút  







Azt én is elfogadom, hogy a városi státuszban nem is az a legfontosabb, hogy a kritériumokat tudja-e teljesíteni, mert ezek megléte inkább következmény – mondja Kocsis János Balázs városszociológus, a Budapesti Corvinus és a Budapesti Műszaki Egyetem docense, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke, az agglomerációs településfejlődés kutatója. – Az, hogy egy uszodát, tornacsarnokot fenn tud egy település tartani, vagy hogy a belterületi úthálózat gyakorlatilag teljes mértékben szilárd burkolatú, az annak a jele, hogy a helyi közösség elég nagy létszámú és kellően tehetős ahhoz, hogy ki tudja termelni a költségeket. Ennek méretgazdaságossági okai vannak, mert meg kell lennie annak a vásárlóerőnek, amely ezeket a funkciókat el tudja tartani. Egy faluból, ahol él két-három nagyon gazdag család, ettől még nem lesz város, ahogy abból a faluból sem, ahol sokan vannak, de kicsi a vásárlóerő. A településről többet elárul az, hogy akik ott laknak, vajon ott termelik-e meg a jövedelmet, vagy ingáznak. Az agglomerációs települések, a kertvárosok, az üdülőtelepülések eltérő szempontok szerint vizsgálandók.

– A város egyik fő ismérve, hogy olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek a környékbeli kisebb településeken nem elérhetőek.

– Ez igaz, de a település szerepe megváltozhat akkor, amikor például megépül egy autópálya, és van a közelben egy nagyváros. Az utóbbi ilyenkor hirtelen olyan közelivé válik, hogy a volt regionális központban sok szolgáltatást többé nem érdemes fenntartani. Az ilyen agglomerációs települések, regionális központok hirtelen kertvárossá válnak. De ezzel párhuzamosan a kereslet is átalakul, és új szolgáltatások jelenhetnek meg, a helyi gazdaság is erősödhet.

– Vagyis kimondható, hogy a szolgáltatóipari kínálat fémjelzi a városiasságot?

– Én inkább azt mondanám, hogy ez is az egyik mutatószám. Tudniillik a folyamat meg is fordulhat. Várpalota például alvóvárossá vált, miután lakosságának nagyon jelentős százaléka Székesfehérvárra jár dolgozni, különösen amióta kétsávossá fejlesztették a 8-as főutat. Csakhogy Fehérvár megtelt, amit az állandó dugók és a megfizethetetlen ingatlanárak is jeleznek. A cégek némi fáziskéséssel aztán kapcsolnak, hogy ha már a dolgozók egyébként is Várpalotáról járnak be, akkor miért ne költözhetne a munkahely is oda, ahol ráadásul olcsóbb az ingatlan is. Ilyenkor már csak az a kérdés, hogy Várpalotának van-e iparfejlesztési stratégiája, hogy ezt a kínálkozó lehetőséget megragadja. Az is fontos kérdés például, hogy adott település mennyi értelmiségit tud eltartani. 

– Ezek szerint a diplomások aránya is fokmérője a városiasságnak?

– Feltétlenül, igaz, némileg csökkenő mértékben. A pandémia során ugyanis feltűnt, hogy nagyon sok értelmiségi, különösen a kreatív területek képviselői szívesen dolgoznak otthonról, akár vidéki nyaralóból. Már régebben sem volt ritka, hogy építészek a Dunakanyarban, a Balatonnál éltek és alkottak.

A távközlési és közlekedési infrastruktúra fejlődésével ez a lehetőség az ország legnagyobb részére és egy sor szakmára kiterjed, amit erősít, hogy az épülő gyorsforgalmi úthálózat, vasúti hálózat olyan térségeket tár fel például Borsodban, Nyugat-Dunántúlon vagy az Alföldön, amelyek korábban nehezen megközelíthetőek, ezért perifériásak voltak. Nehéz minden településtípusra egységesen érvényes kritériumokat megfogalmazni, sokkal jobb volna, ha  a település jellegére szabnák a városi rang kívánalmait is. Azt is el kell fogadni, hogy vannak szubjektíven megítélhető jellemzők is. Egy felnőtt ember ránézésre megállapítja az adott település közepén, hogy város-e, vagy sem. De nem a címtől lesz egy helység vonzó és irigyelt hely.

Forrás: Magyar Nemzet

A Magyar Nemzet teljes cikke ide kattintva elérhető