A MUT Örökséggazdálkodási Tagozatának felhívása
„Oltári Múlt”
szakmai tanulmányúton való részvételre
A MUT Örökséggazdálkodási Tagozata és a Magyar Építőművészek Szövetsége 2022 szeptemberétől közösen buszos szakmai kirándulásokat szervez. A szakmai utakért az építészkamara 2 kreditpontot biztosít.
A következő tanulmányút időpontja: 2023. július 30. vasárnap
Programja: Hosztót, Türje, Csempeszkopács
Szakmai vezetőnk: Balogh Csaba okleveles építészmérnök, szakmérnök, ICOMOS és MÉD díjas építész, Sónicz Péter okleveles építészmérnök, tervező, Gondos Béla idegenvezető
Indulás Budapestről 8:00 órakor, gyülekező 7:30-tól (BAH csomópont, OMV benzinkút oldalában lévő kikanyarodó sáv)
Visszaérkezés Budapestre: 19:00 és 20:00 óra között.
Hosztót: Nagyboldogasszony templom. A templomot elsőként az 1333. évi pápai tizedjegyzékek sorolják fel, Tamás nevű papjával együtt. A falu birtokosa a középkor folyamán a Szalók nembeli Hosszútóti család volt, amely a településről vette nevét. 1455. február 1-én ismét említik a templomot, ezúttal Keresztelő Szent János oltárával együtt. Az adat érdekessége, hogy amikor a Marczali család egyik közeli, Nyavalyád nevű birtokát az erenyei és uzsai pálos kolostorra hagyta, úgy rendelkezett, hogy ha az uzsai – akkor épp üres – kolostorba a remete testvérek nem akarnának beköltözni, akkor a birtok fele részét a hosztóti templom Keresztelő Szent János oltárára, annak rectorai (oltárospapjai) kapják. Ez utóbbira alighanem sor is került, ugyanis a pálosok többé már nem tértek vissza az uzsai kolostorba (helyettük a ferencesek telepítették újjá a XV. század második felében). Nem tudjuk viszont, hogy kik viselték a hosztóti oltár oltárospapi tisztségét, s hogy ez a gyakorlat milyen régre ment vissza.
Türje: A prépostsági templom egy egységesen kialakított apátsági építészeti együttes része, ritka példája az Árpád-kori téglatemplomoknak. Az apátságot Szentgróti Dénes bán alapította 1230 előtt. A templom északi oldalához kolostort is építettek még a XIII. században, amely azonban 1547-ben leégett, és nem is építették újjá, hanem erőddé alakították át a monostort, a veszprémi végvári rendszer része lett, egészen a török veszély megszűntéig. A prépostság 1703-ban került vissza a premontreiek kezére. A ma is meglévő barokk rendház a XVIII. században épült, de nem a régi helyén, hanem a templom déli oldalához csatlakoztatva. A templom freskóit és a mellékoltárok képeit 1761 és 1763 között készítette Dorffmeister István. Az 1900-as renoválás során a freskók megújultak, de a mellékoltárok képeit a szombathelyi rendházba vitték. Nyers téglafelületű nyugati homlokzatát és tornyait Lux Kálmán 1920-21-ben restaurálta, a barokk kori felújításkor készült homlokzati vakolatarchitektúra alól feltárta az eredeti ablaknyílásokat.
Csempeszkopács: Az Árpád-kori román stílusú falusi templomok tipikus formáját mutató Szent Mihály templomot már 1860-tól vizsgálták. Építésének idejét Hell Géza a XII. század végére, XIII. század elejére teszi. A bélletes kaput a közeli jáki templom építőinek tulajdonítja. Gerevich Tibor (Magyarország románkori emlékei, 1938) ugyanezt az esztergomi kőfaragók munkájának véli. A kutatási eredmények alapján valószínű, hogy a csempeszkopácsi templom (pontosabban a templomhajó és a szentély) 1250 körül készült. A torony későbbi építésű, ezt az ablakok kőfaragványai is bizonyítják. 1342-ben már Szent Mihálynak szentelt plébániatemplomként említik.
Utasaink felszálláskor audio guide készüléket kapnak, hogy az előadások közben zavartalanul nézelődhessenek.
Részvételi díj: 15.000,- Ft / fő
Regisztráció: szakmaiut@oltarimult.hu
Információ: +36 20 312 5925
További információ: https://oltarimult.hu/