< 2021.04 >
H K Sz Cs P Sz V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30    

Kell-e építkezni? Válasz Paloznakról, a Hild-díjas településről



Paloznak polgármestere nemrég építési tilalmat rendelt el a Hild-díjas, Balaton-parti település egész területére. A rendelet szerint tilos lesz telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, elbontani és más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött változtatást végrehajtani. A tilalom alól – mely akár három éven át is fennmaradhat – csak a már bejelentett, vagy engedéllyel rendelkező, folyamatban lévő ügyek kaphatnak felmentést.




 

 

 

2021 március 4-én 17:30-tól a Magyar Urbanisztikai Társaság „virtuális székházában” Czeglédy Ákos, Paloznak község polgármestere lesz a vendégünk, aki online beszélgetés keretében fog választ adni azon izgalmas kérdésekre, hogy mi vezetett az építési tilalomhoz, valamint, hogy milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre ezen lépés megtételéhez. A beszélgetésen szó lesz továbbá a tervezett intézkedés visszhangjáról, valamint arról, hogy pontosan mit is vár ezen döntéstől a Hild-díjas Balaton-parti település.

A beszélgetés résztvevője lesz Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság örökös, tiszteletbeli elnöke, aki szabályozás tekintetében több évtizedes szakértői, oktatói múlttal rendelkezik, valamint Bérczi Szabolcs, a Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozatának elnökségi tagja. A beszélgetést moderálja: Szkordilisz Flóra építészmérnök, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezető igazgatója. Kövesse élőben a beszélgetést a Magyar Urbanisztikai Társaság YouTube csatornáján!

 

Beszámoló az eseményről

Magyarországon 2 kiemelt fejlesztési terület van, az egyik Budapest agglomerációja, a másik pedig Balaton térsége, melyet manapság hatalmas építkezési láz sújt, az új épületek miatt csökkenni látszódnak a Balaton-közeli zöldterületek. Ugyanezen folyamatnak vagyunk tanúi az Északi-középhegységben, valamint a Mecsek környékén is.

Czeglédy Ákos, Paloznak polgármestere elmondta, hogy habár az internetes sajtó csak most kapta fel, az építkezéseket tiltó rendeletnek már komoly előzményei vannak. Habár a rendelet szerint az építkezés meg van tiltva Paloznakon, a település képviselőtestülete szerint kell építkezni, de megfontoltan, nem mindenhol és nem minden áron. Paloznakot sok minden köti az építészeti értékekhez, hiszen egyrészt Hild-díjas település, másrészt a Paloznaki Tájház Világörökség-várományos helyszín. A település úgy látta, hogy az egyes épületek létrehozását követő alázat eltűnni látszik; veszélybe került a természeti környezet, az emberi lépték, az épített környezet tájhoz való idomulása. A falu organikus szerkezeti fejlődése – melyhez a település lakossága is megfelelően tud alkalmazkodni – felborulni látszott. A befektetési építkezések minden egyes talpalatnyi négyzetmétert kihasználtak és felhasználtak, melyek komoly problémát okoztak a falunak. A település önkormányzata az építkezések megtiltásával időt nyert, hogy egy olyan rendezési tervet hozzon létre, mely megfelelő válasz ad az újonnan megjelenő folyamatokra.

A változtatási tilalom természetesen nem előzményektől mentes, a probléma megoldására Paloznak, Balatonakali, valamint Balatonudvari több mint 10 évvel ezelőtt főépítészi társulást hozott létre, még abban az időben mikor nem volt kötelező minden településen a települési főépítész, valamint a Településképi Arculati Kézikönyv. Ez a megoldás jól működött, szakmai fórumot, partnerséget biztosított a települések és az építtetők között. Paloznakon egy civil szervezet már a Településképi Arculat Kézikönyv előtt létrehozott egy ajánlást, ami tartalmi összetételében szinte teljes mértékben megegyezett az említett dokumentummal. Az ajánlást a település minden érdeklődőnek kiadta, jelenleg is elérhető a település honlapján. A dokumentum szöveges leírással példákkal mutatta be, hogy a közösség milyen épületeket várna a településre

A korábbi bekezdésben említett problémák országszerte gondot okoznak, de e tekintetben a legnagyobb nyomás talán mégis a Balaton-felvidékre nehezedik. Az ezen kihívásokra adott válaszokat minden egyes településnek egyedi szemszögből szükséges megközelítenie, azonban gondok eredője mindenütt ugyanaz: az emberek építkeznek – jobb esetben saját célra, rosszabb esetben befektetési célból. Sokszor hiányzik az alázat, a környezeti, természeti, táji szempontok figyelembevétele. Magyarországon ahány település, annyi megoldás; habár a település több szabályozó eszközzel is rendelkezik, a hazai jogrendszer tulajdonságai miatt a legegyszerűbb és leghatékonyabb általában a megelőzés. Fontos, hogy a település önkormányzata partnert találjon az építtetőben, hiszen közös megegyezések útján igenis működő, életképes és jó kompromisszumok születhetnek; abban az esetben, ha figyelembe veszi a természeti adottságokat, a helyiek igényeit, nincs semmi baj azzal, ha valaki építkezik.

A szocializmusban az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek meg akartak szabadulni minden nagyüzemi művelésre alkalmatlan területüktől, melyeket a lakosság számára osztottak fel, hogy zártkertek, kiskertek legyenek belőlük; a Balaton környékén rengeteg ilyen telket kiosztottak. Eközben Ausztriában, a Bécs közeli Fertő-tó partján a gazdák jellemzően kiadtak egy szobát a telkükön, és az általuk termesztett élelmiszerekkel vendégelték meg a látogatókat. Ezen települések nem nőttek hatalmasra, de a helyi gazdák szerepet kaptak a vendéglátásban. Ha a mezőgazdaságból önmagában nem is tudtak megélni, ebből már igen. A volt szocialista országokban az állam fékezte a magángazdálkodást, birtokhatárokat szabott meg. Franciaországban, Dániában ezzel szemben folyamatosan a helyi gazdákat védték, nem engedték, hogy olyanok vegyenek mezőgazdasági területeket, akik nem értenek hozzá, vagy nem a közeli településen éltek.

A korábban említett zártkertek sok településen megmaradtak, nem építették be őket. Ezen zártkertek művelői sokszor még mindig a közeli településen élnek, azonban, ha ők meg szeretnének válni közművesített telkeiktől, akkor a tulajdonosi viszonyok megváltozásával felmerül a túlzott beépítés veszélye. Ahhoz, hogy elejét lehessen venni hasonló problémáknak, jó megoldás lehet a Paloznak önkormányzata által bevezetett – hivatalos nevén – változtatási tilalom. Hasonló probléma már a 60-as években is felütötte a fejét a Balatonnál: a szóban forgó változtatási tilalom nem az első eset, az infrastrukturális kapacitáshiány miatt a szocializmusban is elrendeltek hasonló korlátozást. A telekbeépítés, valamint a telekalakítás Magyarországon nem tartozik az alapjogok közé, mindkettő egy származtatott jog; ezesetben az önkormányzatnak van szabályozási joga, ami meghatározhatja, hogy ki, melyik telken és mit építhet. Ezesetben az építészeti jellemzőkre is ki lehet térni, anyaghasználatra, tetőhajlásszögre, beépítési módra stb. Ezzel kevés település él, azonban pont ezért készülnek Településképi Arculati Kézikönyvek.

Általánosan elfogadott, hogy a turizmus akkor fog megjelenni és prosperálni, ha a helyiek is jól érzik magukat a településen. A turizmus túlzott fellendülése azonban sok esetben ellentétbe kerül a helyiek érdekeivel, a lakosság békeszeretetével. Ha az egyensúly elbillen, és a turizmus „elharapódzik”, akkor a falu, mint turisztikai célpont akár el is veszítheti érdekességét. Ebben az esetben ismét a helyi lakosságra kell támaszkodni, hiszen a közösség az, mely a lehető leghamarabb érzi – és jó esetben jelzi – hogy hol a határ; a jogi, pénzügyi szabályozók mellett kulcsfontosságú a közösségi szabályozás, mely befolyással van a kívülről érkezőkre. Ha megfelelően és megfelelő szinten van képviselve a település értéke és érdeke, akkor sokkal könnyebb megtartani a szóban forgó egyensúlyt. Ha ez teljesül, akkor egyszerűen meghatározható, hogy mi az a társadalmi létszám, épületméret, valamint mik azok a folyamatok, melyekkel a helyiek akarata is érvényesülni tud.

Visszatérve Paloznakra, a tervezők korábban azt javasolták, hogy a község néhány részét soroljak kertvárosias övezetbe. Ez nem teljesült, ugyanis Paloznak 21. századi falu szeretett volna maradni. Mindez természetesen vonzó az emberek számára, a település lakosságszámra a korábbi folyamatos gyarapodás után az utóbbi két évben 10-15%-kal növekedett. A folyamat jellemző vonzata, hogy amikor egy budapesti kerületben fizetős lesz a parkolás, valaki átíratja a lakcímét, ezzel „kijelentkezve” Paloznakról, hogy a budapesti lakcímmel már megillesse az ingyenes parkolás. Szerencsére kisgyermekes családok lakóhelyként is választják Paloznakot, melynek az önkormányzat is nagyon örül.  

A települések között verseny zajlik a lakosságért, a beruházókért, a turistákért, a helyi adóért. Egy ilyen radikális döntéssel, mint a változtatási tilalom, fennállhat a veszélye, hogy a település hátrányba kerül ebben a versenyben. Természetesen nem kötelező, hogy két közeli település versenyként fogja fel a kapcsolatát, az együttműködés sok esetben kifizetődőbb. Másrészt ezen rendeletek nem tarthatnak a végtelenségig, a szabályozást újra és újra elő kell venni és a jelenhez igazítani.

A helyiek nagyon pozitívan fogadták Paloznak önkormányzatának új rendeletét, mindazonáltal lesz olyan, akit a változtatási tilalom hátrányosan fog érinteni. Ha az érintettek el tudják fogadni a rendeletet – mely a helyiek, valamint az újonnan betelepülők érdekében született – akkor azt be is fogják tartani. Paloznak önkormányzata abszolút releváns választ adott egy létező problémára: a változtatási tilalommal időt kért, mely lehetővé teszi, hogy ne keljen versenyt futnia az idővel, és hosszú távon működő, hatékony, fenntartható megoldást nyújtson. A tervezés minden esetben csak a helyi tulajdonságokból, feltételekből tud kiindulni; ha ebben partner a helyi közösség, abból rossz nem születhet.

Tóth Bálint