Mozgalmas hónapok vannak a Környezetesztétikai Tagozatunk mögött

A Magyar Urbanisztikai Társaság Környezetesztétikai Tagozata az elmúlt hónapokban három rendkívül sikeres eseményt is megszervezett, amelynek a beszámolóit az alábbiakban olvashatják.

2024. október 15-én Dr. Konkoly-Gyuró Éva: „Környezet- természet- és tájesztétika oktatás a Soproni Egyetemen címmel tartott a tagozat szervezésében előadást a MUT Liliom utcai székházában.

Dr. Konkoly-Gyuró Éva előadásának bevezetőjében rövid ismertetőt nyújtott a Soproni Egyetem oktatási programjába illeszkedő, esztétikával foglalkozó tantárgyakról, valamint az általa oktatott tárgyak környezet-, természet-, és tájesztétikai tartalmáról.

Értelmezve néhány fontos fogalom tartalmát, rámutatott a táj megismerési folyamatában az érzékelés és az értékelés természetének szerepére, a táj és az ember viszonyában tükröződő értékszemléletre. Előadása a Környezetesztétikai Tagozat egy korábbi előadásának (Beszélgetés a környezetesztétikáról) tartalmával és tanulságaival csengett össze és alkotott keretet.

A Tagozat következő eseményére, egyben a MUT Liliom utcai székházának záróeseményén 2024. december 10-én Dékány Tibor: „A szőlőbirtokok építészete” címmel tartott érdekfeszítő előadást.

Dékány Tibor több évtizedes tervezőintézeti tapasztalata mellett 1985-ben szerzett országos ismertséget Laposa József: „Szőlőhegyek a Balatonfelvidéken” című könyve (Mezőgazdasági Kiadó) képi dokumentációjának elkészítésével. Borászati szakirodalmi tevékenysége azóta kiteljesedett, napjainkban a Bor és Piac folyóirat rovatvezető főmunkatársa. Számos egyesületi tagsága (a Magyar

Alkotóművészek Országos Egyesülete Fotóművészeti Tagozata, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Bor Akadémia, a Magyar Sommelier Szövetség és a Tokaji Borlovagrend tagja) mellett, eredeti hivatásának megfelelve tagja a Magyar Urbanisztikai Társaság Környezetesztétikai Tagozatának is.

Decemberi eseményünkön a borvidékek építészetéről tartott előadást. Felvillantva a borvidékek hagyományos építészetének emlékeit, azokra a kérdésekre keresett választ – saját fotóival gazdagon illusztrált előadásában – hogy szőlőbirtokok központi épületei milyen feltételek biztosításával felelnek meg a mai magas színvonalú borászati technológiák befogadása és bemutatása, valamint a

modern borkultúrával együtt járó megnövekedett idegenforgalom és vendéglátás igényeinek.

Előadásában példákat láthattunk a szőlőbirtokok megújult – kétségtelenül magas építészeti színvonalat képviselő – épületei közül azokra, ahol a hagyomány tisztelete és a fejlődés elfogadása a táji adottságokhoz igazodva és azokra is, ahol hangsúlyos, a környezetet uraló jelképként jelentek meg.

A Tagozat első eseményét az új József krt-i székházunkban 2025. április 1 -én tartotta, ahol   Prof. Dr. Alföldi György szervezetünk elnöke „Az esztétika tárgykörét érintő oktatás a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi  Egyetemen" címmel tartott előadást.  

A MUT Környezetesztétikai Tagozat „Környezetesztétika az egyetemeken” sorozatának keretében megtartott előadásban Dr. Alföldi György a kételyeit osztotta meg velünk arról, hogy

-          Tanítható-e a környezetesztétika?

-          Ha igen, miért nem tesszük?

-          Hogyan ragadjuk meg a fogalmat és hogyan azt a tartalmat, amelyet egy építész átemelhet a munkásságába?

-          Az építész így vagy úgy, de mindenképpen a közösségnek alkot, de vajon ismeri-e a közösség értékrendjét?

-          Egyáltalán, miért alakul ki olyan nehezen a közös értékrend?

Meggyesi Tamás hozzászólásában rámutatott, hogy már az észlelési folyamatban is, de az értékelési folyamatban mindenképpen szerepet játszik az egyéni élettapasztalatok hatására felépített egyéni értékrend, a megismert világba illeszkedő beágyazottság.

Az előadást követően az esemény házigazdája, Gerzanics Annamária arra mutatott rá, hogy megfogalmazott kérdések előhozták a beszélgetés-sorozatot bevezető 2022. december 6-i „Beszélgetések a környezetesztétikáról” programon megfogalmazott kérdéseket is, amelyek azt kutatták, hogy az ember és egy közösség értékrendjében

-          Az észlelési, érzékelési folyamatot követően a dolgokhoz kötődő értékelésünk milyen összetett megismerési folyamaton keresztül alakul ki?

-          Ebben a megismerési folyamatban elhelyezzük-e a tárgyakat, dolgokat a történetiségük, illeszkedésük, gyakorlatiasságuk és a hasznosságuk szerint is?

A hallgatóságot megmozgató beszélgetés további részében példák sorát felvillantva válaszokat kerestünk azokra a kérdésekre, hogy hogyan tehető tudatossá az észlelés, érzékelés és a megismerés folyamata. A jelenlévők arra a következtetésre jutottak, hogy ezt a „látni tanítunk” folyamatot olyan hamar kell elkezdeni, amennyire csak lehet. Így van esélyünk arra, hogy a környezetét értő és közösség értékrendjét kifejezni és megvédeni tudó követőket neveljünk.

A további hozzászólók (Konkolyné Gyuró Éva, Somfai András, Koszorú Lajos) szakmai tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi tervezési és szabályozási folyamatok nem elegendőek a közös értékrend kifejezésére. Példaként a résztvevők a tájkarakter kutatásokat és a Települési Arculati Kézikönyvek értékvédelemben betöltött szerepét említették. A témáról folytatott beszélgetés nyitva hagyta azt a kérdést, hogy létezik-e olyan szabályozás, amely egyként alkalmas a település meghatározó karaktervonásainak a megőrzésére, ugyanakkor kellően rugalmas a továbblépést, a fejlődést meghatározó szabályok megfogalmazásában.

A beszámolókat Dr. Gerzanics Annamária a Tagozat programszervezője készítette!