Beszámoló a szeptemberi „Oltári Múlt” első szakmai kirándulásáról

A Magyar Urbanisztikai Társaság Örökséggazdálkodási Tagozata és a Magyar Építőművészek Szövetsége közösen buszos szakmai kirándulásokat szervez. Az első tanulmányút keretében, 2022. szeptember 24-én három Heves megyei település – Feldebrő, Verpelét, Tarnaszentmária – középkori templomait ismerhettük meg kiváló szakmai vezetők segítségével.


Ezen a szombaton az égiek is velünk voltak: gyönyörű kiránduló időnk volt. Buszunk Budapestről, reggel 8 órakor indult. Első állomásunk Feldebrő Szent Márton püspök római katolikus plébániatemploma, az Aba nemzetség ősi családi temploma volt. A nyugati és keleti kereszténység kultúráját ötvöző, egyedülálló építészeti kialakítású altemploma Magyarország legrégebbi, legkiemelkedőbb műemléke. Feltehetően Aba Sámuel király (aki Szent István király egyik nővérét vette feleségül) saját maga számára építtette a sírtemplomot. Az eredetileg öthajós centrális kialakítású tér rokonságot mutat a grúz és örmény templomokkal. Először Lénárt Gabriella, helyi idegenvezető ismertetőjét hallgattuk meg, majd megtekintettük az altemplomot, ahol szakmai vezetőink – M. Anda Judit műemlékes építész, Kárpáti János régész és Boros András építész – a legújabb kutatási eredményeket és felfedezéseket osztotta meg velünk, válaszolt a kérdéseinkre. Azután átsétáltunk a plébániára, ahol Boros András, a lézer scannelés műemléki alkalmazásának szakértője, a templom építési történetének, műemlékes kutatásának és helyreállításának rövid történetét ismertette vetített diákkal, majd a kriptába vezető északi lépcső lejáratának külső rekonstrukcióját prezentálta a mai technikai eszközök felhasználásával. Így nemcsak a szakemberek tudták "olvasni" a tervrajzokat, hanem bárki könnyen megérthette a 3D-s térben mozgó képeket, kisfilmeket. Kárpáti János, a templom régészeti kutatásában résztvevő régész olyan lelkesen beszélt a honfoglalás és az Árpádkor történeti-régészeti hátteréről, hogy a tervezett időt jóval túllépte, ám így is hatalmas tapssal jutalmaztuk. A plébánián lehetőségünk volt megvásárolni a kutatás legújabb eredményeit bemutató kiadványokat és egyéb emléktárgyakat is.


Ezen a szombaton az égiek is velünk voltak: gyönyörű kiránduló időnk volt. Buszunk Budapestről, reggel 8 órakor indult. Első állomásunk Feldebrő Szent Márton püspök római katolikus plébániatemploma, az Aba nemzetség ősi családi temploma volt. A nyugati és keleti kereszténység kultúráját ötvöző, egyedülálló építészeti kialakítású altemploma Magyarország legrégebbi, legkiemelkedőbb műemléke. Feltehetően Aba Sámuel király (aki Szent István király egyik nővérét vette feleségül) saját maga számára építtette a sírtemplomot. Az eredetileg öthajós centrális kialakítású tér rokonságot mutat a grúz és örmény templomokkal. Először Lénárt Gabriella, helyi idegenvezető ismertetőjét hallgattuk meg, majd megtekintettük az altemplomot, ahol szakmai vezetőink – M. Anda Judit műemlékes építész, Kárpáti János régész és Boros András építész – a legújabb kutatási eredményeket és felfedezéseket osztotta meg velünk, válaszolt a kérdéseinkre. Azután átsétáltunk a plébániára, ahol Boros András, a lézer scannelés műemléki alkalmazásának szakértője, a templom építési történetének, műemlékes kutatásának és helyreállításának rövid történetét ismertette vetített diákkal, majd a kriptába vezető északi lépcső lejáratának külső rekonstrukcióját prezentálta a mai technikai eszközök felhasználásával. Így nemcsak a szakemberek tudták "olvasni" a tervrajzokat, hanem bárki könnyen megérthette a 3D-s térben mozgó képeket, kisfilmeket. Kárpáti János, a templom régészeti kutatásában résztvevő régész olyan lelkesen beszélt a honfoglalás és az Árpádkor történeti-régészeti hátteréről, hogy a tervezett időt jóval túllépte, ám így is hatalmas tapssal jutalmaztuk. A plébánián lehetőségünk volt megvásárolni a kutatás legújabb eredményeit bemutató kiadványokat és egyéb emléktárgyakat is.


Második állomásunk Verpelét Krisztus Király római katolikus kora középkori eredetű temploma volt. Kárpáti János régész bemutatásában ismerhettük meg a templomot, részletesen a déli oldal ma is látható középkori elemeit. Az 1958. évi helyreállításkor Détsy Mihály építész vezetésével került kibontásra a templom déli falának román stílusú kapuja, három ablaka, amelyekben kisebb gótikus ablakok kerültek felszínre, egyiken indás festéssel. A torony alja oldalfalaiban egy-egy árkádos ülőfülke található, fönt a boltozat csehsüveg típusú. A kórusalja háromszakaszos és keresztboltozatokkal fedett.

Végül, mintegy a nap megkoronázásaként Tarnaszentmária Sarlós Boldogasszony honfoglalás kori, egyhajós, keletelt, patkó-íves apszisú templomát csodálhattuk meg. Először Anda Judit építész, műemléki szakértő, aki templom helyreállításának tervezését végezte, a napsütötte déli falról, benne a gyönyörű fonatos díszítőelemről, az ablaknyílásokról beszélt. A templombelső meghitt hangulatot árasztott. Miután elfoglaltuk a padokat, a déli falra vetített diás előadást hallhattunk-láthattunk Anda Judittól, melyet Kárpáti János egészített ki. A különleges, eredetileg négyzet alaprajzú centrális tér a keleti liturgiához készült, amelyre a rekonstrukció négyzetes-kupolás lefedése (fagerendákkal) utalt – mint kiderült, örmény példákkal rokon módon. A falhoz simuló pillérek egyes díszítése és a szegmentíves dongával és nyújtott félkupolákkal boltozott, néhány lépcsővel megemelt szintű szentély (az apszis előtt oldalapszisokkal bővített előtérrel) szintén a bizánci rítusra utal. Az altemplomba a déli fal és a szentély találkozásánál, felhajtható faajtón át lehet lejutni. A szakértők véleménye szerint ez a templom (már csak kicsiny méreténél fogva) sem plébániatemplomnak, hanem – ahogy a feldebrői is – eredetileg sírtemplomnak épült. Alig tudtunk elszakadni ettől a különleges szent helytől.



Fotó: MÉSZ

A nap még mindig gyönyörűen sütött, de nekünk már haza kellett indulnunk. A visszajelzések alapján mindenki nagyon élvezte a kirándulást, szakrális örökségünk ilyen különleges módon való megismerését. Éppen azok a szakemberek mutatták be ezeket a szent helyeket, akik hosszú évek, évtizedek óta kutatják, és így "minden kövét" ismerik. Szakmai vezetőink rendkívül felkészültek voltak, nagyszerűen megtalálták a módját, hogy diavetítéssel egybekötött ismertetőt tartsanak (plébánián és templombelsőben). Nagy élmény volt számunkra a tarnaszentmáriai templomban (ülve) látni a diákat, hallgatni az előadókat és közben rápillantani "élőben" az éppen ismertetett építészeti elemre.

Csodálatosan sikerült az első „Oltári Múlt” tanulmányi kirándulásunk.


Második állomásunk Verpelét Krisztus Király római katolikus kora középkori eredetű temploma volt. Kárpáti János régész bemutatásában ismerhettük meg a templomot, részletesen a déli oldal ma is látható középkori elemeit. Az 1958. évi helyreállításkor Détsy Mihály építész vezetésével került kibontásra a templom déli falának román stílusú kapuja, három ablaka, amelyekben kisebb gótikus ablakok kerültek felszínre, egyiken indás festéssel. A torony alja oldalfalaiban egy-egy árkádos ülőfülke található, fönt a boltozat csehsüveg típusú. A kórusalja háromszakaszos és keresztboltozatokkal fedett.

Végül, mintegy a nap megkoronázásaként Tarnaszentmária Sarlós Boldogasszony honfoglalás kori, egyhajós, keletelt, patkó-íves apszisú templomát csodálhattuk meg. Először Anda Judit építész, műemléki szakértő, aki templom helyreállításának tervezését végezte, a napsütötte déli falról, benne a gyönyörű fonatos díszítőelemről, az ablaknyílásokról beszélt. A templombelső meghitt hangulatot árasztott. Miután elfoglaltuk a padokat, a déli falra vetített diás előadást hallhattunk-láthattunk Anda Judittól, melyet Kárpáti János egészített ki. A különleges, eredetileg négyzet alaprajzú centrális tér a keleti liturgiához készült, amelyre a rekonstrukció négyzetes-kupolás lefedése (fagerendákkal) utalt – mint kiderült, örmény példákkal rokon módon. A falhoz simuló pillérek egyes díszítése és a szegmentíves dongával és nyújtott félkupolákkal boltozott, néhány lépcsővel megemelt szintű szentély (az apszis előtt oldalapszisokkal bővített előtérrel) szintén a bizánci rítusra utal. Az altemplomba a déli fal és a szentély találkozásánál, felhajtható faajtón át lehet lejutni. A szakértők véleménye szerint ez a templom (már csak kicsiny méreténél fogva) sem plébániatemplomnak, hanem – ahogy a feldebrői is – eredetileg sírtemplomnak épült. Alig tudtunk elszakadni ettől a különleges szent helytől.


A nap még mindig gyönyörűen sütött, de nekünk már haza kellett indulnunk. A visszajelzések alapján mindenki nagyon élvezte a kirándulást, szakrális örökségünk ilyen különleges módon való megismerését. Éppen azok a szakemberek mutatták be ezeket a szent helyeket, akik hosszú évek, évtizedek óta kutatják, és így "minden kövét" ismerik. Szakmai vezetőink rendkívül felkészültek voltak, nagyszerűen megtalálták a módját, hogy diavetítéssel egybekötött ismertetőt tartsanak (plébánián és templombelsőben). Nagy élmény volt számunkra a tarnaszentmáriai templomban (ülve) látni a diákat, hallgatni az előadókat és közben rápillantani "élőben" az éppen ismertetett építészeti elemre.

Csodálatosan sikerült az első „Oltári Múlt” tanulmányi kirándulásunk.


29 megtekintés0 hozzászólás