< 2022.01 >
H K Sz Cs P Sz V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31            
2022.02.15. 17:00

Urbanisták felsőfokon: Aczél Gábor DLA

A Magyar Urbanisztikai Társaság Budapesti és Pest megyei területi csoportja a hagyományosan minden évben megrendezésre kerülő Urbanisztikai Hónapja eseménysorozat, valamint a területi csoport saját eseménysorozatának keretében látja vendégül Aczél Gábor DLA építészmérnököt, a Magyar Urbanisztikai Társaság korábban öt cikluson keresztül tevékenykedő örökös, tiszteletbeli elnökét.
Részletek »
2022.02.22. 17:00

A Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyház - Magyarország legnagyobb ipari műemlékének újjászületése

A Magyar Urbanisztikai Társaság Örökséggazdálkodási Tagozata tisztelettel meghívja Önt Ács István vezető tervező, projektvezető építész, műemlékvédelmi szakmérnök „A Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyház - Magyarország legnagyobb ipari műemlékének újjászületése" című előadására.
Részletek »
2022.03.23. 16:00

Könyvbemutató | Kálnoki Kis Sándor: Kereszteződések

„Kereszteződések” címmel (alcím: Család és hivatás) – magán kiadásban - megjelenik Kálnoki-Kis Sándor (85) emlékirata. A szerző szakmai tevékenységét és családja történetét összefonódva, sztorizva meséli el, amint azt teszi számtalanszor, fehér asztal mellett családi, baráti, vagy szakmai körben. Kálnoki Kis Sándor kötete 2022. március 23-án a MUT társrendezésében kerül bemutatásra a Társaság székházában. A megjelenteket Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke köszönti. A kötet a könyvbemutató után a helyszínen is átvehető 5.000 forintos áron.
Részletek »

Beszámoló a Magyar Urbanisztikai Társaság kerekasztal-beszélgetéséről a Nemzetstratégiai Kutatóintézet konferenciáján



A Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2021. november 25-26-án rendezte meg III. Interdiszciplináris Konferenciáját a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági helyzetéről. A konferencia – melyhez kiemelt partnerként a Miniszterelnökség is csatlakozott – része volt a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatnak. A konferencia társszervezője volt a Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék, mely közreműködött az esemény helyszínének biztosításában is.




 

 

A konferencia szakmai partnere a Magyar Urbanisztikai Társaság, mely november 25-én 13:00-14:30 között kerekasztal-beszélgetést tartott a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, valamint több határon túli magyar szakember részvételével "Kárpát-medencei és Kárpát-medencei magyar urbanisztikai kihívások a XXI. században" címmel, mely online is követhető volt.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak:

  • Lelkes Gábor (Felvidék) - közgazdász, regionális kutató; a Danube Euroconsulting igazgatója; Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója
  • Rezes József (Kárpátalja) – A kárpátaljai határmenti társulások ügyvezető igazgatója
  • Csák László (Erdély) - a Planificatio vállalat vezetője; Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata közigazgatási tanszékvezetője
  • Benedek József (Erdély) - geográfus; a Romániai Urbanista Kamara tagja, a Babes-Bolyai Tudományegyetem egyetemi tanára
  • Ricz András (Délvidék) - fejlesztéspolitikai szakértő; RCGROUP vezetője, a szabadkai Regionális Tudományi Társaság elnöke 
  • Salamin Géza (Magyarország) - urbanista, geográfus-közgazdász; Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke; BCE Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézet intézetvezetője

A hallgatóságot Péti Márton, a kerekasztal-beszélgetés moderátora, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese, a Budapesti Corvinus Egyetem docense köszöntötte.

A határok szerepe az utóbbi évtizedekben egyre inkább megváltozott, a vonzáskörzetek egyre inkább átlépik a Kárpát-medencei országhatárokat, mely közös gondolkodásra sarkallja az itthoni, valamint a külhoni magyar szakembereket. Fontos nemzetstratégiai tényező továbbá a határon túli, de a határhoz közeli városokban élő magyar lakosság jelenléte, olykor dominanciája is, amelyhez kapcsolódóan fontos kérdés, hogy az ott élő magyar közösségek hogyan tudják megőrizni többségüket, a kisebbségben élők pedig hogyan tudják érvényesíteni érdekeiket a városfejlesztés során. A városokban élő határon túli magyarság az utóbbi évtizedekben nagy arányban csökkent, következésképp egyre kevesebb a többségben magyarlakta határon túli város.

A rövid bevezető után Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem intézetigazgatója, a Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője köszöntötte a jelenlevőket és a kerekasztal-beszélgetés résztvevőit.

A Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék az országban elsőként indított társadalom- és gazdaságtudományi alapra épülő urbanisztikai képzést, nagy figyelmet fordítva arra, hogy minél több szakmán és területen belül jelenítse meg az urbanisztikai, tervezési, fejlesztési szempontokat.

Salamin Géza bemutatta a Magyar Urbanisztikai Társaságot, mely egyszerre egy hagyományaira büszke, arra építő, de ezzel együtt folyamatosan megújuló, a tervezés innovációs motorjaként működő szervezet. A Magyar Urbanisztikai Társaság találkozási pontként szeretne működni, elősegítve a tudáscserét a tudásközösségek felépülését, valamint híd kíván lenni a szakma, a szereplők, a döntéshozók között, elősegítve az új tervezési megoldások megjelenését, az innovációt.

A MUT elnöke kiemelte, hogy a Társaság középtávú víziójában is kiemelt célja a határon túli magyarság felé való nyitás, melynek első lépése volt, hogy Alapszabályában lehetővé tette a nem magyar állampolgárok MUT-Tagsághoz való csatlakozását is. A konferencia keretében találkozhattak a Nemzetstratégiai Kutatóintézet törekvései, valamint a Magyar Urbanisztikai Társaság céljai, hiszen létrejött ezen kerekasztal-beszélgetés, melyen a Kárpát-medence szinte valamennyi országából képviselik magukat határon túli magyar tervező szakemberek.

Salamin Géza kiemelte a tervezési gyakorlat megváltozását, mely az objektív tér tervezéséről egyre inkább áttért a társadalmi, gazdasági, környezeti szféra együttes, térbeli tervezésére, ezzel válva egyre interdiszciplinárissá. Megjegyezte, hogy Európa országainak tervezési gyakorlatai között nagy különbségek vannak, mely részben abból fakad, hogy a tervezés, mint szakma nagyon különböző szakterületekből fejlődött ki, amelyek mindegyikére szükség van a sikeres térbeli tervezéshez.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői ezután kifejtették, hogy országukban mely szakmák vannak jelen a tervezésben.

Benedek József geográfus elmondta, hogy Romániában az urbanisztikai tevékenységekre jogosult személyek csak azok, akik tagjai a romániai urbanisztikai kamarának. Ők aláírási joggal, pecséttel rendelkeznek, mellyel garantálják az urbanisztikai tervek tartalmát, ezért pedig jogilag is felelősséget vállalnak. A romániai urbanisztikai kamara, melynek körülbelül 2 ezer tagja van, törvényi alapon jött létre. A kamara tagságában a geográfus, mérnök, szociológus, jogász szakemberek képviselik magukat legkisebb arányban; nagyjából 300 főt számlálnak a 3 éves építész kollégiumot végzett „építész konduktorok”, a tagság legnagyobb része, több mint 1500 fő pedig építész szakember.

Romániában összesen 14 ezer építész tevékenykedik, akiknek ebből kifolyólag csak 10 százaléka végez urbanisztikai munkát, nagy részük épületeket tervez. Gondot jelent a kamarai tagok területi eloszlása: vannak megyék, ahol egy kamarai tag sem tevékenykedik, ezzel szakemberhiányt előidézve. Benedek József szerint ennek megoldására szükség lenne a képzési rendszer újragondolására.

Ricz András elmondta, hogy Vajdaságban is hasonló a helyzet, mint Romániéban. Szerbiában várostervezéssel csak várostervező építészek foglalkozhatnak, akik az építész kamara tagjai. Hivatalos pecsétjük és aláírási joguk csak nekik van. A szerb urbanista társaság – melynek sajnos egy magyar tagja sincs – civil szervezetként működik; tagjai többek között építészek, geográfusok, jogászok, közgazdászok. Több szerbiai, magyar nyelvű képzéssel rendelkező egyetemen is vannak várostervezési, területi tervezési képzések, azonban ezekre kevés magyar hallgató jár.

Csák László elmondta, hogy romániai tervezés túlbörokratizált, valamint kevés az aláírási joggal rendelkező szakember, ez pedig számos problémához vezet. A frissen alakuló új kormányban továbbra is magyar miniszterhez tartozik a településrendezés kérdésköre, a magyar szakemberek azonban nem jelennek meg egységesen a romániai tervezésben, szemléleteik kevésbé tudnak érvényre jutni. Csák László fontosnak tartja az együttműködést a magyar és a határon túli magyar szakemberek között, ezzel jobban érvényre juttatva a határon túli magyar lakosság érdekeit a külhoni tervezésben.

Rezes József elmondta, hogy 2015-ben fogadták el az ukrán önkormányzatok önkéntes egyesülésére vonatkozó törvényt, mely a decentralizációt, az önkormányzatok jogköreinek bővülését célozza. A korábban erősen központosított tervezés, sok más szakpolitikán kívül immár jóval decentralizáltabb lesz, mely a jelenleginél jóval több szakembert fog megkövetelni, az ő képzésükre pedig nagy hangsúlyt kell fektetni. Rezes József elmondta, hogy a MUT határon túli együttműködéseket elősegítő törékvései ezzel kapcsolatban is komoly lehetőségeket rejtenek.

Salamin Géza bemutatta a magyarországi tervezési rendszert, a fejlesztési és rendezési szemlélet és szakterület együttes jelenlétét, kiemelve, hogy nagy szükség van ezen két szakma együttműködésére. Salamin Géza kiemelte, hogy nemzetközi trendek alapján elmondható, hogy a tervezés terméke sokszor már nem egy dokumentum, hanem az egyes szereplők együttműködése, ennek pedig már Magyarországon is látszódnak jelei.

Lelkes Gábor elmondta, hogy a szlovákiai magyar falvak és városok képviselőtestületeiben, sőt polgármesterei között is jelentős számban képviseltetik magukat magyarok, intenzíven bekapcsolódva a szlovák-magyar határon átnyúló projektekbe is. Sok esetben nagyon jó a kapcsolat a határmenti települések között, mely hozzájárul sikeres projektek megvalósulásához. Kiemelte Szímő, Jedlik Ányos szülőfalujának ambícióit, fejlesztési beruházásait, melyek a Jedlik-örökségre építenek. A beruházások – amelyek építettek a magyar tapasztalatokra is – INTERREG-projektek keretében valósultak meg. A helyi lakosság himnuszt is írt Szímőnek, bizonyítva az urbanisztikai fejlesztések hatalmas közösségépítő erejét.

A következőkben a szakemberek az egyes nemzetrészekben tapasztalható sajátos urbanisztikai kihívásokat fejtették ki.

Benedek József kifejtette, hogy Romániában egy 2023-ban elkészülő stratégiai dokumentum kíván megoldást nyújtani a jelenlegi problémákra, melyben – átlépve a városok adminisztratív határain – várhatóan nagyobb szerepet kapnak majd a várostérségek.  Kialakultak továbbá olyan informális közösségek, melyekre Salamin Géza is utalt – fórumok, melyekben fiatal szakértők vesznek részt, akik megpróbálják artikulálni a városi problémákat, beszélgetni róluk. Ezen fórumoknak jelentős nyilvánossága van, azonban esetükben felmerülhet az inkluzivitás hiánya ugyanis résztvevőiket nagyrészt képzett fiatalok teszik ki, nem képződik le bennük a társadalom egésze.

Problémát jelenthet, hogy a rendszerváltás után nem igazán alakult ki kidolgozott magyar lakáspolitika, valamint az, hogy Székelyföld erősen város-, illetve városi növekedési centrikus.

Ricz András hozzátette, hogy a városi koncentráció hatalmas kihívást helyez az épített örökség megőrzésére a szerbiai magyarlakta városokban is: sok régi, értékes épület kerül lebontásra a belvárosokban. Szabadka számára problémát jelent továbbá, hogy északi agglomerációja már Magyarország területén van – hiába szabadon átjárható a határ, az továbbra is egyfajta gátként működik. Szerbiából sokan ingáznak Magyarországra, Szerbiába azonban alig érkezik erőforrás Magyarország felől.

Csák László elmondta, hogy a városokba beáramló képzett fiataloknak – akik között nincsenek magyarok – igen nagy hatalmuk van, gyökeresen képesek megváltoztatni a városi politikát. Át kellene gondolni a magyar képzéseket ahhoz, hogy a magyar fiatalok is nagyobb arányban tudják képviseltetni magukat ezen közösségekben. Kiemelt probléma továbbá a városok uniformizálódása, ami jelenleg az etnikai, kulturális különbségek következtében megáll a nagyvárások határában, fennáll azonban a veszélye annak, hogy ez nem sokáig marad így.

Rezes József elmondta, hogy nem csak a szakemberképzésre kell odafigyelnünk, szükséges a fiatal, aktív társadalmi réteg kinevelése is, amely részt akar venni a fejlesztésekben.

Salamin Géza zárógondolatként kiemelte, hogy az urbanisztikára, annak folyamataira, tevékenységeire úgy kell tekinteni, mint eszközre, amely különböző társadalmi célokat, például nemzeti közösségek megtartását, erődösödését is segíteni tudja. A tervezés megerősítheti a nemzeti identitást, de olyan tereket is létrehozhat, ahol ezen közösségek kibontakozhatnak. Fontos, hogy csak egy jó, prosperáló város tudja maradásra bírni az embereket.

Salamin Géza javasolta, hogy a jövőben a kerekasztal-beszélgetés résztvevői fogalmazzanak meg egy közös állásfoglalást, melyben megjelenítik mindazon gondolatokat, törekvéseket, melyek elhangzottak a beszélgetés során.

Tóth Bálint