< 2021.06 >
H K Sz Cs P Sz V
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30        

Dr. Csaba Ders: Megjelent a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény!



Nem az a „klikk vadász” cím bevallom, de hadd éljek az online médiakultúra szófordulatával, hogy ellen pontozva közvetítsem a legfontosabb üzenetemet a törvény kapcsán: nevezetesen, hogy egyáltalán nem egy jogtechnikai jellegű jogi aktusról van szó, amit a magyar közlönyben leginkább átugrani érdemes, hanem egy mérföldkőről, vagyis inkább annak az előszeléről.





 

 

Egy kicsit messzebbről kezdeném. A MUT épp az elmúlt hónapokban invitálta meg a középeurópai országokban működő társszervezeteit egy közös gondolkozásra a Visegrádi Alap támogatásával, arról, hogy miként is zajlott le a demokratikus átalakulás a településtervezési eszközrendszerben. Azt éreztük ugyanis, hogy miközben folyamatosan panaszkodunk a jogszabályi környezet rapid változásán, az esetleges jogtechnikai inkonzisztenciákon, nem igazán igyekeztünk perspektívába helyezni ezt a folyamatot és megérteni a mozgatórugóit. Az a helyzet ugyanis, hogy ha a településtervezés alapjai markáns átalakulásban vannak, akkor balgaság lenne azt várni, hogy a tervezési eszközrendszer ne változzon.

A tervezési eszközrendszer változása az elmúlt másfél évszázadban | Csaba Ders | 2021 V4 konferencia

Márpedig ezek a társadalmi, gazdasági és közpolitikai alapok turbulens átalakulásban vannak/voltak az elmúlt 30 évben. Ráadásul olyan horderejű változásokról van szó, amik paradigmatikus mélységűek, a tervezés legalapvetőbb szemléleti kérdéseit érintik. Sosem felejtem el, amikor az RTPI-al közösen szervezett, az urbanisztika jövőjét fürkésző konferenciánkon, két nagyszerű urbanista kollégánk, Gauder Péter és Koszorú Lajos feszült személéleti értelemben egymásnak, előbbi az urban management és a stratégiák rövid-közép távú gondolkodásának fontosságát védve, utóbbi pedig a rendezési tervek tágas időhorizontján az előrelátás szükségességét. Emlékszem a mellettem ülő Richard Blyth-nak akkor csak annyit jegyeztem meg, hogy a legszürreálisabb ebben az, hogy ennek a két világképnek egy tervezési eszközrendszerré kell összeállnia.

Valahol ezzel az elmúlt három, turbulens évtizeddel való szembenézést látszik elindítani, azt hiszem, ez a törvény. Látszólag jogtechnikai kérdésekről szól, de valójában egy visszatekintés és az abból fakadó konszolidáció körvonalai rajzolódnak ki belőle. Még „csak” a fogalmak szintjén igyekszik rendet teremteni a kapcsolódó joganyagok teljes horizontján, de az indoklásba szereplő érvek és a felvetett dichotómiák ennél jóval messzebbre vezetnek:

  • a rendezés és fejlesztés máig nem lezárt kapcsolata
  • a tervezési eszközrendszer sokoldalúsága és a hatékonysága, közérthetősége, használhatósága közti ellentmondás
  • a település és a feladat léptéke, valamint a tervezési eszközök tartalma közti viszony

Nem gondolom, hogy ez a folyamat lezárult. Talán lassulni fog, de meg nem áll soha. Azt viszont határozottan gondolom, hogy itt az ideje az eszközrendszer konszolidációjának és nagyon várom, hogy mi lesz a következő lépés!

Dr. Csaba Ders

alelnök

Magyar Urbanisztikai Társaság