< 2021.09 >
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      
2021.10.05. 16:00

A köztérhasználat kultúrájának változása

A Magyar Urbanisztikai Társaság Környezetesztétikai Tagozata 2021. október 5-én (kedd) 16,00 órakor beszélgetés-sorozatot szervez „Lehetőségek és korlátok a közösségi terek és létesítmények fejlesztésében" témakörben, amelyre tisztelettel meghívja Önt. A következő tagozati összejövetel témája: „A köztérhasználat kultúrájának változása”
Részletek »
2021.10.13. 17:00

Könyvbemutató: Városképek

A szerzők, Izsák Éva, Halász Levente, Békési László és S. Nagy Katalin, valamint a Magyar Urbanisztikai Társaság és az ELTE Városkutató Tudományos Műhely tisztelettel meghívja Önt és barátait a Városképek című kötet bemutatójára.
Részletek »
2021.10.21.

XXVII. Országos Urbanisztikai Konferencia - Újraiparosodó városaink

A Magyar Urbanisztikai Társaság a Debreceni Egyetem Műszaki Karának társszervezésével 27. alkalommal rendezi meg az Országos Urbanisztikai Konferenciát a Debreceni Egyetem Műszaki Karán 2021. október 21-22-én. A konferencia idei témája Újraiparosodó városaink, melyet több plenáris előadás és számos szekcióelőadás keretében járunk körül. A konferencián többek között plenáris előadást tart: Papp László, Debrecen Polgármestere, Dr. György László az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár, Füleky Zsolt építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár, Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere. valamint Dr. Lux Gábor, a Közgazdaság- És Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa. A konferencia szakmai partnere a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz, Geoökonómia És Fenntartható Fejlődés Tanszék és a Magyar Regionális Tudományi Társaság.
Részletek »

Internetes diskurzus az elöregedő falvakról




Székelyföldön Hargita megye településeinek tervezései kapcsán fokozott erővel merült fel a kérdés, hogy milyen eszközökkel növelhető lényegesen és hatékonyan az elnéptelenedő vidéki térségek és kis települések megtartó képessége.
 




Mivel a kérdés Magyarországon is folyamatosan napirendre kerül, a lehetséges megoldások, ötletek felszínre hozására, és kicserélésére internetes kerekasztal beszélgetést szerveztünk 2015. május 15-én, pénteken az erdélyi tervezők és a hazai szakemberek részvételével.
Budapestről Kükedi Zsolt, a Falufejlesztési Társaság tagja, Ónódi Gábor, a Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, Sain Mátyás a Lechner Tudásközpont vidéktervezési szakértője és Szabó Mátyás, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője vett részt a beszélgetésen. Kolozsvárról pedig internetes kapcsolattal csatlakozott a beszélgetéshez Csák László, területfejlesztési szakértő és dr. Veress Valér a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének egyetemi docense. Csák László bevezetőjében így fogalmazott:

„Hargita megyében a vidéki modernizáció tekintetében lemaradás tapasztalható, a hegyvidéki jellegből is számos probléma adódik ezen a területen.  Azok a települések, amelyek 20 km-nél távolabb helyezkednek el a városoktól, a mai napig kielégítő állapotot tudnak fenntartani. A településeket, amelyek 20 km-nél közelebb vannak a városokhoz, az elöregedettség jellemzi.  Itt meg kell különböztetnünk azokat a településeket, amelyek 20 km-nél közelebb helyezkednek el és a roma népesség is túlnyomóan jellemző, ezeket a településeket a jövőkép nélküliség, a depresszió és a kezdeményezések hiánya jellemzi.”

Kükedi Zsolt szerint ezzel a jelenséggel bizonyos magyarországi térségekben is találkozhatunk. Ónódi Gábor egyetértve az elhangzottakkal kiemelte: „Sok tekintetben a városfejlesztés a vidékfejlesztés feltétele.”  Sain Mátyás kiegészítve az előtte szólókat hozzátette, hogy a rendszerváltás után az önkormányzatok a korábbinál nagyobb önállóságot kaptak, amely egy fontos tényező ebben a témában. Mondandójában a mobilitás fontosságára fektette a hangsúlyt.

Az Európai Falumegújítási Díj tapasztalatai alapján azonban számos jel arra mutat, hogy egyre elterjedtebb a városi lakosság falvakba költözése egy autonóm életforma kialakításának céljából. Az is megállapítható, hogy az autonóm életmód mellett a közösségi létre is szükség van, melyre a falu legkiválóbb környezet. Az Európai Uniós támogatások tekintetében a szakemberek egyöntetűen megállapították, hogy olyan projektekben látják a megoldást, melyek alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz és igényekhez. Szabó Mátyás így fogalmazott:

„Nem az Európai Uniós forrásokban és nem a kifejezetten nagy projektekben kell keresni a megoldást, hanem a kisléptékű beavatkozásokban.”

Csák László bevezetőjére reagálva pedig hozzátette:

„Véleményem szerint a jövőkép elvesztésének válságkezelési módja a közös tervezés.”

A LEADER – programhoz hasonló közösségi kezdeményezésekre lenne szükség. A falvakban egyre több nem mezőgazdasággal kapcsolatos funkció jelenik meg, mint például a turizmus, amely fiatalos települési funkció és számos válfaja működtethető a vidéki térségekben. A mezőgazdasági foglalkoztatottság, és más alacsony iskolázottsággal is betölthető munkahely a vidéki társadalom legelesettebb 20%-a számára létfontosságú. Esetükben a szakemberek az integráció fontosságát emelték ki. Szerintük ez személyre szabott képzésekkel és a munkavállalási lehetőségek bővítésével valósulhat meg. Az integráció kulcstényezője még a gyermekek oktatási szegregációjának felszámolása, a jövőorientált tudás biztosítása, amely a vidéki élet szervezésében kiemelt szerepet játszik. A felzárkóztatás és az életre való felkészítés mellett a nyelvtudás és a számítógépes ismeretek, a gazdasági és turisztikai ismeretek elsajátításának is fontos szerepet kellene játszania.

Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezetője összefoglalójában megállapította, hogy az elhangzottak szerint kétsebességes vidékfejlesztési politika szükséges a jövőre nézve. Ezt egyrészt az ügyvezető az autonóm, magasan képzett személyiségek, közösségek gazdasági tevékenységének eseti, kisléptékű, testre szabott segítésében, ugyanakkor a leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatásában látja, melyben fontos szerepe lehet a mezőgazdasági munkavállalásnak éppúgy, mint a turizmusnak, illetve a gyermekek szegregációmentes, használható, jövőorientált oktatásának.