2018.11.29. 17:00

Meghívó a Lechner TK vezetett sétájára

Az egykori dohánygyár rejtett zugai, különleges tervdokumentumok.
Részletek »
2018.12.04. 16:00

Megújult köztereink funkcióváltásával kapcsolatos tapasztalatok: az Erzsébet tér

A Magyar Urbanisztikai Társaság Környezetesztétikai Tagozata beszélgetés-sorozatot tervez Megújult köztereink funkcióváltásával kapcsolatos tapasztalatok témakörben, amelyre tisztelettel meghívja Önt. A következő téma: az Erzsébet tér és a Gödör területének megújítási folyamata.
Részletek »
2018.12.05. 14:00

Hild 50 - Egy díj, amely összeköt

Szeretettel hívjuk a Hild 50 – Egy díj, amely összeköt című kamarakonferenciára, amelyre 2018. december 5-én 14 órakor a Magyar Építőművészek Szövetsége székházában, a Kós Károly teremben (Budapest, VIII. kerület Ötpacsirta u. 2.) kerül sor.
Részletek »

A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnökségének állásfoglalása


a 300 négyzetméter alatti lakóházak építésével összefüggő jogszabályi változások kapcsán

A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége egyetért a közigazgatási eljárások – ezen belül különösen a térségi és településtervezési szabályok, a hatósági munka – egyszerűsítésének a politikai szándékával, és a gyermekes családok lakásviszonyainak javítására irányuló kormányzati törekvésekkel.
 

A számos szakterületet integráló urbanisztika szakmai eszköztárának ismeretében állítjuk ugyanakkor, hogy a 300 m2 alatti családi ház-építés engedélyezésének eltörlésével előállt alkotmánysértő helyzet, amely mind az önkormányzati, mind az egyéni jogokat súlyosan sérti, és jelentősen veszélyeztetheti a községek, városok fenntartható fejlődését, csak a megfelelő szakmai ismeretek birtokában és azok alkalmazásával oldható meg.




Ehhez az építési törvény és a csatlakozó kormányrendeletek módosításával

1. a helyi közösség érdekeinek védelmében biztosítani kell azt, hogy mindenfajta épület építésekor be kelljen tartani

        i.    a helyi építési szabályzatnak a megengedett legnagyobb beépítettségre,

        ii.   a megengedett legnagyobb építmény magasságra vagy beépítési magasságra,

        iii.  a szabályozási vonalra és a beépítési módra, vagy építési helyre vonatkozó előírások mellett

        iv.  a környezetbarát közműellátásra,

        v.   a telek zöldfelületének legkisebb mértékére,

        vi.  az építési övezet használati céljával összefüggően elhelyezhető rendeltetésre, és

        vii. a terepszint alatti építés mértékére és helyére vonatkozó előírásokat is;

2. a településkép értékőrző fejlesztése érdekében továbbra is minden esetben biztosítani kell – a lefolytatandó eljárás típusától függetlenül – a helyi közösséget képviselő polgármester településképi véleményének érvényesülését;

3. a benyújtandó tervek körének olyan meghatározása szükséges, amely biztosítja az épülő építmény előírásoknak, illetve a benyújtott terveknek való megfelelésének előzetes, illetve az építés során történő ellenőrizhetőségét;

4. mindenfajta épület építésekor legyenek biztosítva azok a feltételek, amelyek keretén belül az építkezés közvetlen érintettjei, legalább a szomszédok számára biztosítják a saját érdekeik védelmének megfelelő lehetőségét.
 

Az építési törvény 2015 decemberi, szakszerűtlenül rögtönzött módosítási folyamatának kudarca hangsúlyosan rávilágít arra a tényre, hogy a szerteágazó települési viszonyokba való politikai beavatkozás csak a szerteágazó összefüggéseknek a hely és a tér sajátosságait figyelembe vevő, szakszerű és széles körű áttekintésével valósítható meg felelősen. Az urbanisztika és a települési viszonyok fogalomkörébe tartozó jogszabályok megalapozatlan - a szakmai ismeretek birtokában lévő szakemberek szervezeteivel való mindenfajta egyeztetést nélkülöző - módosítgatása csak kudarcot hozhat az érintett politikusok számára is, így ezek az egyeztetések semmiféle időbeli korlátra hivatkozva nem takaríthatók meg eredményesen.

 

Szükségesnek látjuk ezért azt, hogy

  1. haladéktalanul induljon meg a célirányos szakmai egyeztetés a jogszabályok fenti tartalmú módosítása érdekében, hogy a családok támogatására vonatkozó szándékok valóban közhasznúan valósulhassanak meg;
  2. mielőbb indítsa meg a Miniszterelnökség a szakmai egyeztetéseket annak érdekében, hogy a településtervezés rendszere a jelenleginél hatékonyabban szolgálhassa a városok, községek, a helyi közösségek gazdaságilag hatékony, társadalmilag fenntartható, környezettudatos fejlesztését.

 

Budapest, 2016. február 8.

 

A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége