< 2020.09 >
H K Sz Cs P Sz V
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30        
2020.10.06. 16:00

Környezetesztétikai Tagozat: Lehetőségek és korlátok a főváros közösségi tereinek és létesítményeinek fejlesztésében

MUT Környezetesztétikai Tagozatának tagozati ülései keretében indított új beszélgetés-sorozat témája a „Lehetőségek és korlátok a közösségi terek és létesítmények fejlesztésében”. A téma aktualitására előző sorozatunk tanulságai is rámutattak. Egyfelöl: a térhasználatok vonatkozásában is felmerül a gazdaságosság kérdése. Helyesen megválasztott-e egy adott térben a funkció, milyen költségekkel építhető meg az objektum, hogyan lesz fenntartható, és a megválasztott funkció találkozik-e térhasználók igényeivel? Másfelöl: a térhasználók igényeinek felmérése és a tervezésbe történő bevonásuk úgy tűnik (a közparkok esetében ez már igazoltnak látszik) záloga a fejlesztési tevékenység sikerének.
Részletek »
2020.10.08.

Jelentkezési határidő szekcióelőadóknak az MRTT XVIII. Vándorgyűlésére

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVIII. Vándorgyűlésén a Magyar Urbanisztikai Társaság is képviselteti magát, melyre a szekcióvezetők, Salamin Géza és Csomós György elóadók jelentkezését várják. A jelentkezés határideje 2020 szeptember 20.
Részletek »
2020.10.28.

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVIII. Vándorgyűlése

A Magyar Regionális Tudományi Társaság 2020 október 28. és 29. között rendezi meg XVIII. Vándorgyűlését a Budapesti Corvinus Egyetemen.
Részletek »
2020.11.26. 09:00

II. Interdiszciplináris konferencia a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági helyzetéről

Tervezett időpont és helyszín: 2020.november 26-27. Debrecen
Részletek »

A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnökségének állásfoglalása


a 300 négyzetméter alatti lakóházak építésével összefüggő jogszabályi változások kapcsán

A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége egyetért a közigazgatási eljárások – ezen belül különösen a térségi és településtervezési szabályok, a hatósági munka – egyszerűsítésének a politikai szándékával, és a gyermekes családok lakásviszonyainak javítására irányuló kormányzati törekvésekkel.
 

A számos szakterületet integráló urbanisztika szakmai eszköztárának ismeretében állítjuk ugyanakkor, hogy a 300 m2 alatti családi ház-építés engedélyezésének eltörlésével előállt alkotmánysértő helyzet, amely mind az önkormányzati, mind az egyéni jogokat súlyosan sérti, és jelentősen veszélyeztetheti a községek, városok fenntartható fejlődését, csak a megfelelő szakmai ismeretek birtokában és azok alkalmazásával oldható meg.




Ehhez az építési törvény és a csatlakozó kormányrendeletek módosításával

1. a helyi közösség érdekeinek védelmében biztosítani kell azt, hogy mindenfajta épület építésekor be kelljen tartani

        i.    a helyi építési szabályzatnak a megengedett legnagyobb beépítettségre,

        ii.   a megengedett legnagyobb építmény magasságra vagy beépítési magasságra,

        iii.  a szabályozási vonalra és a beépítési módra, vagy építési helyre vonatkozó előírások mellett

        iv.  a környezetbarát közműellátásra,

        v.   a telek zöldfelületének legkisebb mértékére,

        vi.  az építési övezet használati céljával összefüggően elhelyezhető rendeltetésre, és

        vii. a terepszint alatti építés mértékére és helyére vonatkozó előírásokat is;

2. a településkép értékőrző fejlesztése érdekében továbbra is minden esetben biztosítani kell – a lefolytatandó eljárás típusától függetlenül – a helyi közösséget képviselő polgármester településképi véleményének érvényesülését;

3. a benyújtandó tervek körének olyan meghatározása szükséges, amely biztosítja az épülő építmény előírásoknak, illetve a benyújtott terveknek való megfelelésének előzetes, illetve az építés során történő ellenőrizhetőségét;

4. mindenfajta épület építésekor legyenek biztosítva azok a feltételek, amelyek keretén belül az építkezés közvetlen érintettjei, legalább a szomszédok számára biztosítják a saját érdekeik védelmének megfelelő lehetőségét.
 

Az építési törvény 2015 decemberi, szakszerűtlenül rögtönzött módosítási folyamatának kudarca hangsúlyosan rávilágít arra a tényre, hogy a szerteágazó települési viszonyokba való politikai beavatkozás csak a szerteágazó összefüggéseknek a hely és a tér sajátosságait figyelembe vevő, szakszerű és széles körű áttekintésével valósítható meg felelősen. Az urbanisztika és a települési viszonyok fogalomkörébe tartozó jogszabályok megalapozatlan - a szakmai ismeretek birtokában lévő szakemberek szervezeteivel való mindenfajta egyeztetést nélkülöző - módosítgatása csak kudarcot hozhat az érintett politikusok számára is, így ezek az egyeztetések semmiféle időbeli korlátra hivatkozva nem takaríthatók meg eredményesen.

 

Szükségesnek látjuk ezért azt, hogy

  1. haladéktalanul induljon meg a célirányos szakmai egyeztetés a jogszabályok fenti tartalmú módosítása érdekében, hogy a családok támogatására vonatkozó szándékok valóban közhasznúan valósulhassanak meg;
  2. mielőbb indítsa meg a Miniszterelnökség a szakmai egyeztetéseket annak érdekében, hogy a településtervezés rendszere a jelenleginél hatékonyabban szolgálhassa a városok, községek, a helyi közösségek gazdaságilag hatékony, társadalmilag fenntartható, környezettudatos fejlesztését.

 

Budapest, 2016. február 8.

 

A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége