< 2020.02 >
H K Sz Cs P Sz V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29  
2020.02.20. 15:00

A hulladékgazdálkodás helyzete Győr és agglomerációjában a számok tükrében

Győr-Moson-Sopron megyei csoport: Smart City rendezvénysorozat 2020. február 20. 15:00 óra 9022 Győr, Liszt Ferenc utca 10.
Részletek »
2020.02.25. 16:30

Urbanisták felsőfokon

Budapesti és Pest megyei Területi Csoport eseménye Vendég: Schneller István Beszélgetésünk keretében a szakmáról, az önkormányzati igazgatásról és szellemi munkásságáról lesz szó
Részletek »
2020.02.27. 16:00

A Nehru part megújításának tapasztalatai

Örökséggazdálkodási Tagozat 2020. február.27. 16:00 MUT székház, 1094 Budapest, Liliom u. 48.
Részletek »
2020.02.28. 09:50

Urbanisztika hónapja záróelőadás

Vendég: Deirdre Pfeiffer (Arizona State University)
Részletek »
2020.03.19. 08:20

Aktív Magyarország Térségi Workshop – Tata

Az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ szervezésében megvalósuló workshop 2020. március 19-én a Tatai Rendház
Részletek »
2020.03.26. 09:00

X. Nemzetközi Közlekedéstudományi Konferencia

2020. március 26–27. Széchenyi István Egyetem ETO PARK Hotel****SUPERIOR
Részletek »
2020.04.22.

Község, város és urbanizált táj Erdélyben és Európában

Időpont: 2020. április 22-25. Helyszín: Gyergyóremete, Marosvásárhely
Részletek »

Magyarországon vonzerővel bír, ha valami "európai"


A roma lakosság problémájának súlyossága, a magánszektor bevonásának nehézsége és az önkormányzati bérlakások rendkívül alacsony aránya; ezek a legfontosabb problémák, amelyekkel David R. Froessler düsseldorfi URBACT-szakértő szerint a magyarországi városoknak szembe kell nézniük a településfejlesztési elképzeléseik megvalósítása során. >>>


Magyarországon leginkább a roma populáció nagyarányú jelenléte és súlyos problémája az, ami sokkolóan hat, és amelyre választ kell adnia a városfejlesztési elképzeléseknek – közölte a csepeli szemináriumot követően David R. Froessler, URBACT-szakértő, a rendezvény egyik előadója. Érzékeny kérdés emellett, hogy hogyan lehet bevonni a városfejlesztési együttműködésekbe a magánszektort. Harmadik központi problémaként azt a magyar sajátosságot emelte ki, hogy a hazai önkormányzatok a rendszerváltás után szinte a teljes lakásállományukat fillérekért értékesítették, így a tulajdonosi szerkezeten belül magas a szegény, a felújítást, állagmegőrzést finanszírozni képtelen lakástulajdonosok aránya. Ez megnehezíti a lakóterületek fejlesztését.

David R. Froessler, aki az URBACT Program keretében több magyar városban is segíti a városfejlesztési tervek megalapozását, stratégiák készítését, elsősorban ezekre a problémákra igyekszik jó megoldásokat találni. Meglátása szerint a romák lakhatási helyzetének javítása terén fontos szempont, hogy ne kész, számukra idegen lakásokba költöztesse át őket a városvezetés, hanem eszközöket kaphassanak a saját lakókörnyezetük fejlesztéséhez. Jó gyakorlatként megemlítette azt a dél-afrikai (fokvárosi) projektet, amely során kikötötték, hogy csak úgy lehet lakásfelújításra pályázni, ha közösségi szolgáltatásokat, például egy mosodát, vagy pékséget is létrehoznak a rossz állagú lakótömbökben.

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet a magánszektort bevonni, aktivizálni a gazdasági recesszió közepette, a szakértő kifejtette: – Ez sokkal egyszerűbb annál, mint hinnénk. A megoldás kulcsa: a folyamatos kapcsolattartás, kommunikáció. A városvezetésnek napi információval kell rendelkeznie tudniillik a vállalatok terveiről, és viszont. A másik kulcskérdés, hogy a kis- és középvállalkozások is részt vegyenek a fejlesztésekben – hangsúlyozta Froessler, aki szerint minden városnak kellene rendelkeznie kis- és középvállalkozások támogatására vonatkozó stratégiával.

Követendő lehet a Birmingham-i úgynevezett vállalkozásfejlesztési körzet (Business Improvement Districts) gyakorlata is. Az ebben résztvevő kisvállalkozások, üzlettulajdonosok, szolgáltatók közös erővel, magántőkéjük felhasználásával fejlesztik, szépítik a közterületeket.  Ez mindegyik vállalkozásnak hasznos, hiszen a vonzó közterületeken szívesebben tartózkodnak az emberek, és az itt található üzleteket is nagyobb arányban látogatják.

Az URBACT Program nemcsak arra alkalmas, hogy mi tanuljunk a külföldi partnerektől, hanem a hazai jó gyakorlatok híre is eljuthat külföldre. A német szakértő Tatabánya esetét emelte ki lehetséges jó példaként, ahol mintaszerűen sikerült bevonni a várostervezésbe a magán szférát, a szállodatulajdonosoktól a pékekig. A sikerhez fontos volt a polgármester meggyőző ereje, aki Tatabányán személyesen hívta meg a tervezői fórumok részvevőit, valamint az, hogy akik eljöttek, úgy érezhették, valóban súlya van a véleményüknek. Megjegyezte: úgy tűnik, Magyarországon nagy vonzerővel bír, ha valamiről azt hallják az emberek, hogy „európai”. Ekkor ugyanis sokkal kevésbé akarnak kimaradni belőle.

 

Az URBACT Programról

 

A városok a tudás, a technológia és az innováció motorjai, ugyanakkor éppen itt jelentkeznek a legkoncentráltabban a szegénység, a munkanélküliség, a rossz közbiztonság és a szegregáció problémái. Annak érdekében, hogy a városok válaszokat tudjanak adni mindkét kihívásra, és érdemben befolyásolni tudják a gazdasági illetve társadalmi viszonyokat, szakítaniuk kell a csak a fizikai megújítást célzó, hagyományos tervezői felfogással, és új utakat kell találniuk a városfejlesztésben. E kérdéskör az egyik kiemelt területe a 2002 óta működő URBACT programnak, amelynek következő pályázati kiírása várhatóan 2009. június közepén jelenik meg.

Az Európai Bizottság által indított URBACT program a városfejlesztés legjobb gyakorlatait igyekszik feltárni, és az így szerzett ismereteket átadni. A program célja a városfejlesztés hatékonyságának növelése és az uniós támogatások eredményesebb felhasználása ezen a területen. A Csepelen, Tatabányán és Nyíregyházán a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával és a Magyar Urbanisztikai Társaság szakmai közreműködésével megrendezett szemináriumsorozat támpontokat kívánt adni ahhoz, hogy hogyan építhetők be ezek a tapasztalatok a hazai integrált városfejlesztési gyakorlatba.

 




Kapcsolódó dokumentumok:
Cikk az Építészfórumról