< 2020.10 >
H K Sz Cs P Sz V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31  
2020.10.28.

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVIII. Vándorgyűlése

A Magyar Regionális Tudományi Társaság 2020 október 27. és 30. között rendezi meg XVIII. Vándorgyűlését.
Részletek »
2020.11.17. 13:00

XXVI. Országos Urbanisztikai Konferencia

2020 november 17. és 19. között kerül megrendezésre a XXVI. Országos Urbanisztikai Konferencia! Habár a koronavírus-járvány nem teszi lehetővé, hogy a résztvevők személyesen is találkozzanak, minden előadás és kerekasztal-beszélgetés élőben követhető lesz Magyar Urbanisztikai Társaság YouTube-csatornáján!
Részletek »
2020.11.26. 09:00

II. Interdiszciplináris konferencia a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági helyzetéről

Tervezett időpont és helyszín: 2020.november 26-27. Debrecen
Részletek »
2020.12.11. 14:00

Rendes Közgyűlés

A Magyar Urbanisztikai Társaság 2020 december 11-én Rendes Közgyűlést tart.
Részletek »

Megújult köztereink funkcióváltásával kapcsolatos tapasztalatok - A Környezetesztétikai Tagozat beszámolója


Az elmúlt 10-15 év központi programjaiban és pályázati kiírásaiban hangsúlyos szerepet kaptak a városok, városrészek központi területeinek megújítását célzó városrehabilitációs programok, amelyekben komplex városrehabilitációs eszközök alkalmazásával újult meg a fizikai infrastruktúra, valósult meg az adott terület funkcióbővítése. A cél a lakosság, a turisták (és a befektetők) számára vonzó, szolgáltató városközpontok kialakítása volt, amelyek minőségi kulturális, közösségi, turisztikai (helyenként gazdasági) szolgáltatásokat voltak képesek biztosítani.




 

 

E programok kísérőjelenségeként (többnyire a városszerkezeti adottságokból adódóan) megújultak városaink közterei is. A megújulás együtt járt e terek korábbi funkcióinak átértékelésével, a városrész komplex megújítási folyamataihoz igazított funkcióbővítésével és természetesen e közterek fizikai megújításával.

Közben átalakultak köztérhasználati igényeink és szokásaink is… Ezért tűnt 2018-ban aktuálisnak a már megújított köztereink használatával és a megújítás során alkalmazott funkcióváltással kapcsolatos tapasztalatok összegzése. A Magyar Urbanisztikai Társaság Környezetesztétikai Tagozata által szervezet két évig tartó beszélgetés-sorozat egy-egy megújult közterünk többéves használatának tapasztalatait, a funkcióváltás és a megújítási folyamat eredményességét, tanulságait foglalta össze. A tagozati üléseken és az azt követő beszélgetésekben megfogalmazott javaslatok a közterek használatával kapcsolatos további fejlesztési elképzelések megfogalmazását, a tulajdonosok, a tervezők és a működtetéssel foglalkozó városi intézmények együtt-gondolkodását, az esetleges korrekciók végrehajtását kívánták elősegíteni.

A kéthavonta megrendezett tagozati ülések tárgysorozatába vett közterek a következők voltak:

2018. október 2.         Budapest V., Kossuth tér

2018. december 4.      Budapest V., Erzsébet tér és a Gödör területe

2019. február 5.          Sopron, Várkerület

2019. április 3.            Budapest VIII., Teleki tér

2019. június 4.            Budapest, a Duna mindkét oldalának Duna-partja

2019. október 1.         Budapest I., II., XII. Széll Kálmán tér és környezete

2019. december 10.    Budapest V., József nádor tér

2020. febr.4. és jún.7. Budapest II., Gül Baba türbe és környezete

A beszélgetés sorozat állandó résztvevői a tervezők köréből és a tagozat tagságából kerültek ki. A tulajdonosi és megbízói jogokat gyakorló állam, és az önkormányzatok a Kossuth tér, a Teleki tér és a Duna-part eseményein, a fenntartó feladatokat ellátó szervezetek az Erzsébet tér és a Gödör területe, a Teleki tér és a Gül Baba türbe esetében képviseltették magukat. Sajnálatos módon a térhasználókat és az őket képviselő civil szervezeteket az önkormányzatok közreműködésével csak a Teleki tér esetében lehetett elérni, ill. a Duna-partot tárgyaló ülésünkön jelentek meg nagyobb számban civilek. (E a projekt a megvalósítása jelenleg még folyamatban van. Itt az érdeklődés nyilvánvalóan nem a használati tapasztalatok megosztása miatt volt nagy, hanem sokkal inkább a véleménynyilvánítás lehetősége miatt érkeztek az eseményre  civilek.)

Az előadókat arra kértük, hogy mondanivalójukat

  • a térhasználati funkciók megváltoztatásához vezető igények,
  • a köztérmegújítás során érvényesített funkcióváltás tapasztalatai, további korrekciókra és a funkcióváltásra vonatkozó javaslatok,
  • a közterek városi klímamódosításban betöltött szerepének mérlegelése,
  • a fenntarthatósági szempontok a tervezésben és a fenntarthatósági tapasztalatok az átadás óta,
  • a közteret használók körében végzett elégedettségi vizsgálatok témái köré csoportosítsák.

A tapasztalatok és javaslatok e témakörökhöz kötődően váltak megfogalmazhatóvá és a tárgyalt esetekben összevethetővé.

A térhasználati funkciók megváltoztatásához vezető igények

Kossuth tér    

A térnek a korábbinál is hangsúlyosabban a reprezentációt kell szolgálnia. A szerkesztési elvek és a tengelyrendszer az Országházat emelik a középpontba, amely minden korábbi tervnél jobban uralja a teret.

A nagyközönség felé történő megnyitás és a szolgáltatások elérése koncentrált az északi oldalon, a tér déli térfala mentén is csak a látványkapcsolatot hangsúlyozza, majd kivezeti a tekintetet és (látogatóforgalmat is) a Duna-partra.

Erzsébet-tér és a Gödör

A térhasználati funkciók nem változtak, a zavaró funkciók (kutyasétáltatás, görkorcsolyapálya) jobban elkülönítésre kerültek, a hármas tagolású tér részei közötti kapcsolat létrejött, miközben a Bazilika felé kialakított gyalogos tengely hangsúlyosabbá vált.

Sopron Várkerület

A korábban jelentős közlekedési forgalmat lebonyolító terület új, közösségi tartózkodásra és nagy látogatottságú események megrendezésére alkalmas kialakítást nyert.

Teleki tér       

A tér észak-keleti oldala kereskedelmi funkcióját teljesen elvesztette. Nullára amortizálódott területének új közösségi és egyben közösségépítő funkciót kellett adni.

Duna-part     

A Világörökség részét képző Duna-part teljes hosszában a budapesti közlekedési hálózat nehezen nélkülözhető tengelye, amely teljesen elzárja a két városrészt és a térhasználókat is a Dunától. A két városrész Dunát kísérő beépítettsége és téralakítása sem funkcionálisan, sem vizuálisan  nem biztosítja a város átszellőzési tengelyével a kapcsolatot.

Széll Kálmán tér

A térhasználati funkciókon a tér városszerkezetben és a közlekedési kapcsolatokban betöltött szerepe miatt nem változtattak. A köztérmegújítási folyamat csak környezeti minőség emelését tűzhette ki célként.

József nádor tér

A tér megújítási folyamata funkcióváltást nem eredményezett. A tér közlekedési (pontosabban parkolási funkciói) kaptak megerősítést azzal, hogy egy erősen vitatható koncepció mentén mélygarázs épült a tér alá, amely magával vonta a tér felújítását is.

Gül Baba türbe és környezete

A leromlott állapotú objektum felújítása az objektum és környezetének teljes megújításával, városszerkezetbe illesztésével, a gyalogos tengelyek gazdagításával, a szabadon látogatható zöldfelületek területének növelésével, az építészeti és a tájépítészeti értékek minőségi megújításával és kiegészítésével, valamint új funkcióval (kulturális központ) gazdagításával valósult meg.

A köztérmegújítás során érvényesített funkcióváltás tapasztalatai, további korrekciókra és a funkcióváltásra vonatkozó javaslatok

Kossuth tér    

A tér reprezentációs szerepe kifejezőbbé vált. A látogatóforgalom az északi oldalon koncentrálódik, a korábbinál sokkal jobb szolgáltatásokkal. A térből hűvös eleganciával emelkedik ki az Országház épülete. A térszervezés, az utak vonalvezetésének szigorú szimmetriája is a reprezentációs funkció, a távolságtartó ünnepélyesség és az átláthatóság szerepét tölti be.

A térfalak mentén vezetett utak (jelenleg az idegenforgalom és a vendéglátás tekintetében funkciótlan épületek) inkább a látogatóforgalom távolságtartását, forgalom tisztes távolban biztosított körbevezetését (és elvezetését) szolgálják, mintsem a marasztaló otthoniasságot.  

Remélhetőleg az északi és a dél-keleti sarokban (az egykori Vértanúk terén) felújított közterek, a kapcsolódó fásított utak és sétányok bekapcsolják az ország főterét a főváros központi területeinek egyre nívósabban megújított, funkciógazdag zöldhálózatába.

Erzsébet-tér és a Gödör

A tér a főváros leglátogatottabb köztere. Nem vitatható körülmény, hogy a garantált forgalom a vállalkozások tekintetében is igen vonzó lehet. Azonban úgy tűnik, hogy az a sokféleség, amit a tulajdonosok, a területbérlők és a szolgáltatók az ide szervezett eseményekkel és attrakciókkal a területen biztosítanak, mára inkább hátránnyá vált és a tér túlhasználatához vezetett. E körülmény a tér napi szintű fenntartását is nehezíti, a beépített térelemek újból és újból megismétlődő felújítását kényszeríti ki.

A terület fekvése szerint kiváló adottságokkal rendelkezik a Belváros térszervezését meghatározó gyalogos tengelyekkel való kapcsolat tekintetében.

E tengelyek mentén talán megvalósíthatóvá válik a tér lecsendesítését szolgáló funkciómegosztás is.

Sopron Várkerület    

A közlekedési területekből a közösségi tartózkodásra átadott felületek lassan megtelnek élettel.

Remélhetőleg a térfalak régi épületeiben lévő elnéptelenedett üzlethelységek minőségi felújításával visszatérnek a területre a kiskereskedelmi és vendéglátó funkciók is, ami a pezsgő városi élet velejárói.

Teleki tér       

A tér megújítása a közeli városrész (Magdolna-negyed) integrált (környezeti, gazdasági, társadalmi és kulturális) városrehabilitációs folyamatának részeként valósult meg. A tárgyalt közterek között, egyedül ennek a térnek a tervezői szerződésébe volt eleve beépítve a civil térhasználókkal történő többszöri egyeztetés szükségessége. A tervezők példaértékű közösségi tervezéssel nem csak egy jól működő közösségi teret hoztak létre, hanem egy olyan közösséget kovácsoltak össze, amely képes volt elvárásait megfogalmazva teljesértékű partnerré válni a tervezési folyamatban. Az átadás óta a civil szervezet a tulajdonosi és fenntartói jogokat és feladatokat gyakorló önkormányzattal együttműködve segíti a park fenntartását és szervezi a park programjait.

A térhasználat tekintetében megindult társadalmi együttműködés nem lankadó figyelmet kíván. Folytonosságát az önkormányzat által megbiztosított vagy általuk megbízott mentor tevékenysége segíthetné.

Duna-part     

A Duna-part megújítását célzó folyamat a tárgysorozatba vétel idején a tervkészítés fázisában volt. A tervben a Dunát kísérő sétányok és kiteresedő zöldfelületek a világörökségi területhez méltó módon magas minőségi kivitelben tervezettek, kiváló tartózkodási helyekkel gazdagítják a fővárost. A tervező és a megbízó párbeszédében érzékélhető volt az a nyugtalanító bizonytalanság, amely már az elfogadott, eldöntött koncepcionális kérdéseket fenyegette. Ugyanakkor a megbízó elvárása is méltányolható volt a tekintetben, hogy a projekt szakaszolható legyen, és a racionálisan, átlátható költségkeretek között valósuljon meg.

A Duna-part(ok) közlekedési funkcióját a jövőben sem tudjuk megszüntetni.

Ezért a Dunát kísérő közparkok közvetlen kapcsolata a vízparttal nehezen valósítható meg. A közvetett, főként látványkapcsolatot megteremtő megoldások mellett – különösen a budai Duna-part esetében – törekedni kell arra, hogy a város átszellőzését biztosító észak-nyugat dél-kelet irányú átszellőzési tengelyek és a levegőminőséget javító hatás elérje a Duna tengelyét.

Széll Kálmán tér

A teret az eddig ellátott funkciók teljes megtartásával újították fel. A jelenlegi ráncfelvarrásos megújítás – egyenetlen műszaki színvonala ellenére (a tér ikonikus óráját megidéző digitális órakompozíció gyakori meghibásodása, a burkolatok, padszegélyek, vizes padok állandó töredezettsége egyértelműen fiaskó) – hozott néhány minőségi megoldást is a térre. A metróállomás homlokzatának letisztult látványa (a közbenső födém és a terasz eltávolításával) és az épületmozaik kedvelt térkompozíciós elemmé vált. A térhasználat tekintetében a várakozásra hangolt zöldterületek összevonása (a villamosszerelvények e területet megosztó fordító körének kiiktatásával) és a forgalomterelést biztosító környezetarchitektúra elemek is sikeresnek mondhatóak.

A tér városszerkezetben és a közlekedési hálózat kiszolgálásában betöltött szerepét csak a közlekedéshálózat tágabb térségre kiható átszervezésével lehetne megoldani. De nagyon valószínű, hogy a tér elosztó szerepe akkor is megmaradna.

József nádor tér

A tér felújítása a mélygarázsépítést követő (hasonló helyzetekben kötelezően megvalósítandó) helyreállítást jelentette. A helyreállítás során a mértani kert térszerkezetének megtartása mellett a burkolatarchitektúrában üdvözölhetünk egyértelmű minőségi váltást. A tér faanyagának cseréje nagy vihart kavart, de az itt alkalmazott gyökércellás fatelepítés remélhetőleg nagyobb esélyt biztosít a fiatal fák eredéséhez és későbbi növekedéséhez, ami meggyőzi a fakivágás miatt háborgó közvéleményt.

A mértani kert északi és déli partereinek középpontjába helyezett, a térarányokhoz nem illeszkedő és a stílusegységet megbontó szökőkutak  utólagos cicomának, a teret övező épületekben üzletekkel rendelkező két hazai porcelángyár reklámtárgyainak tűnnek. E két elem utólagos beillesztése a tér kompozícióba a megrendelő koncepciótlanságról árulkodik. Eltávolításukkal orvosolható a hiba. A tér megtisztításával jobban érvényesülhet a sétáló város egymásba kapcsolódó terei közötti funkciómegosztás, amely valóban minőségi váltást eredményezhet a Belvárosban.

Gül Baba türbe és környezete

A létesítmény és az ide vezető utak felújítása, a türbét övező közkertnek a városszerkezet gyalogos úthálózatába illesztése, az itt helyet kapott új funkciók, a minőségi kivitelezés egy többszörösen átgondolt koncepció mentén születtek. Az új funkciók és a működtető Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány idetelepülése garancia a fenntartás minőségére, a függőkertek növényanyagának ápolására és megőrzésére.

A létesítmény felújítása, az átadás óta eltelt időszak térhasználati tapasztalatai egyértelműen sikernek könyvelhetők el, amellyel kapcsolatban elhallgat a kritika…

A közterek városi klímamódosításban betöltött szerepének mérlegelése

Ez a szempont sajnálatos módon csak két tárgyalt projekt esetében került mérlegelésre.

Duna-part    

A főváros fő átszellőzési folyosója. A városi klímaadottságok tekintetében kimagasló jelentőséggel bír. A folyó felett lehűlő légtömegek önmagukban is képesek légcserét biztosítani a beépített területek felett jobban felmelegedő és felemelkedő légtömegek helyére történő beáramlással. Ez a jelenség egy-két háztömbnyi szélességben okozhat frissülést a helyi klímában. Ugyanakkor ha az uralkodó szelek elérik a folyót, felerősödve és szívóhatást biztosítva, tovább fokozzák a városi átszellőzési folyosók hatását és ez már városrésznyi területek klímamódosítását jelentheti. Az állandó légmozgás kedvezőbb feltételeket teremt a Dunát kísérő zöldfelületek számára. A kiegyenlítettebb hőmérsékleti viszonyokon sokat ront, ha a Dunát kísérő közterek burkolt területeinek és zöldfelületeinek arányában a burkolt területek dominálnak. A burkolt felületek felett a nyári melegben 40-50 Celsius fokosra melegedő levegő hőmérsékletét a Duna felöl érkező hűvösebb levegő már nem tudja érzékelhetően enyhíteni.

Ez a probléma sajnálatosan és általános jelleggel van jelen a honi köztér megújítási folyamatokban. A közösségi célra történő alkalmassá tétel jelenkori trendje szerint, ugyanis a közösségi célra való alkalmassá tétel egyet jelent a burkolt felületek arányának növelésével, mert az úgynevezett közösségi cél - erősen vitatható módon - a nagytömegeket vonzó rendezvények megtartására való alkalmassá tételt jelenti.

Gül Baba türbe és környezete

Az iszlám különös jelentőséget tulajdonít a tisztaságnak, ezért az imahelyek közelében mindig található víz. A türbe belső kertjében a víz jelenléte, a mindig csobogó víz, az árnyékot adó ciprusok a megtisztulás terét biztosítják. A domb déli, könnyen felforrósodó lejtőin, a Wágner villa várfalszerű maradványainak lábánál a páratér teremt kiegyenlített hőmérsékletet a megpihenő látogató számára. A függőkertekben az igényes, új növényanyag alkalmazkodott a helyi mikroklímához. A rózsa, levendula és magnólia fajtákra tematizált kertekben a tág tűrőképességű, egészséges növényzet a Közel-Kelet növényvilágát idézi a nagyvárosi klímakörülmények között.

A fenntarthatósági szempontok a tervezésben és a fenntarthatósági tapasztalatok az átadás óta

A fenntartási feladatokat ellátó szervezetek az Erzsébet tér és a Gödör területe, a Teleki tér és a Gül Baba türbe esetében képviseltették magukat.    

Erzsébet tér és a Gödör területe

Erzsébet tér és a Gödör területének együttes megújítására a Gödör 2000-es évek elején kialakított területének rohamos amortizációja után 2013-ban került újra sor. Okulva a köztér első, egyenetlen színvonalú kialakításából, az anyaghasználat egyszerűségéből, a 2013-as felújítás során minőségibb burkolatokat és minden tekintetben időtállóbb megoldásokat választottak. Sajnos a tér túlhasználata minden megoldást felülírt. A fenntartást és üzemeltetést végző Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. tervszerű és folyamatos feladatellátása mellett is a köztisztaság fenntartása és az elhasználódott, tönkretett térelemek állandó pótlása nehezíti, kilátástalanná teszi a fenntartási munkálatokat, és a tér egyre elhasználódottabb állapotba kerül.

Ezen csak a térhasználati események jellegének a megváltoztatásával lehetne segíteni. E vonatkozásban eredménynek könyvelik el, hogy a sok egyéb funkció mellé az ún. „szurkolói klubok” ide szervezését sikerült megakadályozni.

Teleki tér       

A tér tervezése szerződésben rögzített módon az ún. „közösségi tervezés” módszerével, többszöri helyszíni egyeztetéssel, közösségépítéssel és a civil térhasználókból szerveződő közösség fenntartási kérdésekre történő korai érzékenyítésével történt. Az átadás óta a civil szervezet nem lankadó figyelemmel segíti a park fenntartását és szervezi programjait. A szervezet tagjai „örökbe fogadják” a park egy-egy elemét, maguk ápolják, és gyakran pótolják is a kipusztult növényeket.

Tulajdonosi jogokat gyakorló önkormányzat részéről a civilek önerejét sokszor meghaladó tevékenység odafigyelést, mentorálást és a közbiztonság fenntartásában komoly segítséget igényel annak érdekében, hogy a kifáradás ne jelentkezzék idő előtt. Úgy tűnik, hogy e vonatkozásban a civil közösség kitartónak bizonyul.

Gül Baba türbe és környezete

A terület gazdája és fenntartója a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány. A helyi székhelyű alapítvány sokrétű kulturális feladatai mellett ellátja a létesítmény védelmét, üzemeltetését és fenntartását is. A mindenre kiterjedő figyelem a minőségi megoldások - átadás óta folyamatosan tapasztalható - megtartását eredményezi.

A köztereket használók körében végzett elégedettségi vizsgálatok

A tárgysorozatba vett közterek egyikében sem készült ilyen vizsgálat.

Egyértelemű kötődés és a hellyel való azonosulás csak a Teleki tér esetében volt megragadható. A Társak a Teleki Térért Egyesület 2014 óta végzi áldozatos munkáját és tartja egyben a civil kezdeményezést.

A többi tér közül a Gül Baba türbe esetében lehet arra számítani, hogy a helyhez kötődő szervezet által monitorozható lesz a térhasználók körében a térhez és a térhasználathoz kötődő elégedettség. A nagy különbség az, hogy ebben az esetben nem civil kezdeményezésről, hanem – reményeink szerint egy jól működő – de mégiscsak egy, az állam által létrehozott szervezetről van szó. A térhasználati szokások és az elégedettség mérése tehát nem közvetlen lesz.

Mindez nem csak azért elgondolkodtató, mert a többi tér esetében nem történik meg az a visszajelzés, amellyel a térhasználat szervezése még a felújítási ciklusok közti időben, úgy mond: „üzemközben” is módosítható lenne. Hanem azért is hátrányos, mert egy következő felújítást előkészítő folyamatban már csak utólag lehet majd megvizsgálni, hogy mennyire felelt meg a tér a térhasználók elvárásainak, mit lehetett volna jobban csinálni – a fizikai keretek változatlanul hagyása mellett – legalább a térhasználat tekintetében.

Habár a "Megújult köztereink funkcióváltásával kapcsolatos tapasztalatok" beszélgetés-sosorzat lezárult, 2020 október hatodikán új sorozattal jelentkezik a Magyar Urbanisztikai Társaság legaktívabb tagozata!

Gerzánics Annamária

Budapest, 2020. szeptember 5.