< 2020.06 >
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30          
2020.11.26. 09:00

II. Interdiszciplináris konferencia a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági helyzetéről

Tervezett időpont és helyszín: 2020.november 26-27. Debrecen
Részletek »

A fotók szerepe a városfejlesztésben Deirdre A. Pfeiffer előadásának összefoglalója




Deirdre A. Pfeiffer, az Arizona State University School of Geographical Sciences and Urban Planning docense, a Journal of Urban Studies szerkesztője érkezett a Magyar Urbanisztikai Társaság székházába, hogy egy PhD szeminárium és workshop keretein belül számoljon be a szuburbanizációs trendekkel foglalkozó kutatásairól. Az Urbanisztika hónapjának záróeseménye a várostervezés aktuális módszertani kérdéseiről, a fotók, a fotós adatbázisok várostervezésben betöltött szerepéről szólt. 




 


Dr. Salamin Géza MUT-elnök és Dr. habil Kocsis János Balázs köszöntője után Deirdre A. Pfeiffer vette át a szót, hogy egy közel másfél órás előadást követően, a főként PhD-hallgatókból álló közönséget is – interaktív módon – bevonva beszélgessen a fent említett témáról.

A fotók vizsgálatának szerepe a várostervezésben – „egy kép ezer szót rejthet”

Egy fotó rengeteg érzést, gondolatot válthat ki belőlünk. Az, hogy egy képről kinek mi jut eszébe természetesen egyénenként változó: egy kiüresedett gyár látványától az egykori dolgozók akár haragot is érezhetnek, azonban más számára teljesen közömbös is lehet a kép.

Hogyan kapcsolódhatnak össze a fotók az urbanisztikával, a várostervezéssel? A képek nem csak érzelmeket válthatnak ki belőlünk, hanem komplett történeteket is elmesélhetnek egy adott jelenségről, miközben számos városfejlesztési problémát is feltárhatnak. Az elhagyatott üzem fotóját látva egy kutató a gazdasági, társadalmi hanyatlásra, munkanélküliségre is asszociálhat.

Fotografikus adatok előállításának módszerei

A „windshield survey”

A „windshield survey” kifejezés az „autónk szélvédőjén keresztüli” fotók készítését – és vizsgálatát – jelenti, mely kvantitatív és kvalitatív adatok gyűjtésére is tökéletes megoldás lehet. (Természetesen nem kell autóban ülnünk ahhoz, hogy fotókat készítsünk.) Pfeiffer is előszeretettel használja ezt a módszert kutatásaihoz, melyben a lakóházak melletti garázsok különböző funkcióit vizsgálja: az Amerikai Egyesült Államokban a családok nem feltétlenül (csak) az autójuk tárolására használják ezt a helységet. Igen jellemző, hogy konditermet, „férfibarlangot”, műhelyt, időszakos garázsvásárt, vagy épp hálószobát, nappalit, hovatovább, templomot alakítanak ki bennük. Ehhez nem csak saját maga által készített fotókat vizsgál, előszeretettel merít a Google Street View bárki számára elérhető adatbázisából is.


Egy multifunkciós garázs (Forrás: Smartgarage) 




 „Photovoice” - Civilek részvétele a kutatásban

Colorado államban általános iskolás diákokat is bevontak egy urbanisztikai kutatásba. A gyerekek kaptak egy fényképezőgépet, illetve egy zöld és egy piros keretet. Az volt a feladatuk, hogy a várost járva a zöld keretbe téve örökítsék meg azokat a jelenségeket melyek tetszenek nekik, piros keretbe téve pedig azokat, melyek nem. A parkok, a játszóterek, a köztéri játékok zöld keretet kaptak, többek között a graffitik, a politikai feliratok viszont pirosat. A módszer által a civil csoportok hangot adhatnak véleményüknek az általuk készített fotókon keresztül.

Hogyan fotózzunk?

Mielőtt nekiállunk fotózni, van néhány dolog, amit feltétlenül el kell döntenünk: milyen jelenséget szeretnénk megörökíteni, majd vizsgálni? Hol készítsük az adott fotót? Mikor fotózzunk? (Télen, vagy nyáron? Nappal vagy éjszaka? Hétvégén vagy hétköznap?) Csakúgy, mint egy kérdőív felépítésénél, ebben az esetben is meg kell terveznünk egy szisztémát, melyhez a fotózás, az adatgyűjtés során tartani fogjuk magunkat.

Ugyanilyen fontos a perspektíva is. Ha közelről fotózunk valamit, akkor megismerhetjük a jelenségek emberi oldalát, a valódi történeteket. Ha távolról készítjük a fotót, akkor a folyamat nagy egésze is a szemünk elé tárulhat, azonban nem biztos, hogy a okokat mélységükben is megértjük. Mindkét perspektívának megvannak az előnyei, illetve a hátrányai is, melyek között annak függvényében kell mérlegelnünk, hogy pontosan milyen jelenséget szeretnénk vizsgálni.

Fotók gyűjtése adatbázisokból – Google Earth & Google Street View, valamint Instagram

Ahogy említettem, nem csak általunk – vagy civilek által – készített fotókat vizsgálhatunk, hanem egyes adatbázisokat is forrásként használhatunk fel munkánk során.

Google Earth és Google Street View

A Google Earth segítségével olcsón és biztonságosan juthatunk adatokhoz, hiszen szinte ki sem kell mozdulnunk otthonukból, vagy az irodánkból. Ezzel utazási költséget is megspórolhatunk, de nem elhanyagolható a biztonság sem, hiszen háború sújtotta területekről is lehetőségünk van információt szerezni. A szolgáltatás egyik nagyon hasznos tulajdonsága, hogy akár több évtizedre visszamenőleg is meg tudjuk vizsgálni az adott terület műholdképét (természetesen nem 100 százalékos minőségben). Ezáltal válhat csak igazán lehetővé, hogy megvizsgáljuk a bizonyos idő alatt bekövetkezett változásokat.

Hasonlóan működik a Google Street View is, ám ez egy jóval közelebbi perspektíván keresztül nyújt számunkra betekintést. Ugyancsak nagy előnye, hogy bárki számára elérhető, olcsó, valamint biztonságos. Ezen kívül azt is biztosítja, hogy bizonyos keretek között -kurzorunkat használva – „körülnézzünk” a vizsgált területen.

A Google Street View egyik hátránya, hogy nem 100 százalékig megbízható, ha részletes, kvalitatív információra van szükségünk, hiszen bizonyos keretek közé szorít minket. A képeket időnként frissítik, így az információ – legalábbis az adatbázison belül – nem elérhető számunkra a végtelenségig. Sajnos a Google Street View nem rendelkezik adattal a világ minden tájáról (háborús övezetekbe még ők sem igen merészkednek), valamint a Google Earth műholdképeinek minősége is eltérést mutat például városias, vagy épp rurális, gyéren lakott területek esetében.




A Google Street View egyik autója (Forrás: iCuccok) 

Social Media az urbanisztika szolgálatában

Az Instagram egyik legnagyobb előnye, hogy az ide feltöltött képekhez a felhasználok hashtageket is társíthatnak, mintegy írásban is a világ tudtára adva, hogy mit tartalmaz a kép, valamint milyen érzések, gondolatok jutnak eszükbe róluk. Ezen hashtagek fontos tulajdonsága, hogy rendszerezi számunkra a helyszíneket, témákat, esetleg problémákat. Ha képeket szeretnénk látni a Lánchídról, csak beírjuk a keresőbe, hogy „#lánchíd”, és máris milliónyi felvételt kapunk, melyekhez ugyancsak milliónyi hashtag tartozik. Segítségükkel megvizsgálhatjuk, hogy a felhasználók milyen problémákat, érzéseket, gondolatokat kapcsolnak az adott területhez, ezeket az információkat pedig ugyancsak a városfejlesztés szolgálatába állíthatjuk.

Az Instagram egyik nagy hátránya együtt jár azzal, hogy ez elsősorban egy social media platform: a felhasználók szelektálnak azok között az információk között, melyeket megosztanak. Aki képet tölt fel, olyan – esetleg mesterségesen kreált – módon mutatja magát és környezetét a világnak, mely a vizsgálat szempontjából sokszor hamis képet festhet. Ezen kívül, ha az Instagram fotós adatbázisát használjuk kutatásunkhoz, figyelnünk kell arra, hogy ne csak a találati lista első néhány posztját vizsgáljuk, hiszen az algoritmus előre sorolja a sok követővel rendelkező influenszerek fotóit. Ha részletesebb rálátást szeretnénk a témára, le kell görgetnünk az „eldugott” felhasználókig.

A fotók, illetve a fotós adatbázisok urbanisztikai vizsgálatában tehát rengeteg lehetőség rejlik, miközben – természetes módon – ennek is megvannak a maga korlátai. Ha a fotókon emberek is szerepelnek, többek között képet kaphatunk arról, hogy hogyan használják a teret, az adott városrészt. Ebben az esetben azonban gondolnunk kell a személyi jogok védelméről szóló előírásokra is. (A Google Street View például elmossa a felvételeken megjelenők arcát).

Ahogy említettem, a fotók segítségével megvizsgálhatunk bizonyos idő alatt bekövetkezett változásokat, városfejlesztési programok, fejlesztések megvalósulását, az utcán található plakátok által az aktuális politikai helyzetet és még sorolhatnánk. A képeket tüzetesen szemügyre véve nem csak kézzel fogható jelenségek tárulhatnak a szemünk elé, hanem olyan – elsőre rejtett – folyamatok is, melyekre a látottak alapján csak következtetni tudunk. Az előadás résztvevői egyetértettek abban, hogy a módszer rengeteg potenciált rejt magában, a fent leírtakon kívül pedig még ennél is nagyobb távlatok nyílhatnak meg azelőtt a kutató előtt, aki – hasonló módon – fotografikus adatokat szeretne felhasználni a kutatásaihoz.  


A Keleti pályaudvar 2008-ban (a 4-es Metró építésekor) és 2016-ban (Forrás: Google Earth)  

A szeminárium a BCE Geopolitikai Doktori Alprogram és a MUT közös eseménye volt, a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány támogatásával.

A cikk írója:Tóth Bálint