2018.12.14. 16:30

MUT Karácsonyi Ünnepség

Helyszín: MUT Székház (1094 Budapest, Liliom u. 48.)
Részletek »

Hild 50 kamarakonferencia: a beszámoló második része


Beszámolónk első részében Salamin Géza MUT-elnök és Pokorni Zoltán, a budapesti XII. kerület polgármesterének gondolatait idéztük. A második részben Ferencváros főépítésze és Kolossa József, a Miniszterelnökség Területrendezési és Településfejlesztési Főosztályának vezetője beszédét foglaljuk össze. Minikonferenciánkat tartalmas és hasznos beszélgetés zárta, amelyen korábban Hild-díjjal kitüntetett települések képviselői vettek részt. 






A konferenciára eljött a budapesti IX. kerület, vagyis Ferencváros képviseletében Szűcs Balázs főépítész, aki dicsérő oklevelet vehetett át a kerület városfejlesztési munkájáért. Hasonló elismerésben részesült Budaörs is.


Növekvő lakosságszám, növekvő zöldfelület

Szűcs Balázs elmondta: Ferencváros huszonkét évvel ezelőtt nyerte el a települési Hild János-díjat. A városrész akkor abszolút úttörőnek számított a városfejlesztés területén. A főépítész számba vette, mi történt azóta: a korán elkezdett városrehabilitáció, a tudatos településfejlesztés egyfajta pillangóeffektust indított el, mondta. Ma Ferencvárosra növekvő lakosságszám jellemző, sok család választja lakhelyéül a kerületet. Az életminőség magasabb lett, az ingatlanok értékesebbé váltak. Idővel az egyetemek és a multinacionális cégek is felfedezték a városrész nyújtotta előnyöket: azt, hogy ezen a területen egyszerre jó élni, dolgozni és szórakozni. Ma számos kollégium található a kerületben, és az idetelepülő, itt élő, tanuló diákság örömmel fogadja a kerékpáros fejlesztéseket, a tömegközlekedés fejlesztését, a számos itt megtelepedett kulturális intézmény – a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája – szolgáltatásait.



Míg harminc éve hatalmas barnamezős területek voltak a városrészben, ma új negyedek nőnek ki a földből ezek helyén, mondta el Szűcs Balázs, aki nagy eredménynek tartja, hogy az ingatlanfejlesztésekkel és a növekvő lakosságszámmal egyenes arányban nőtt a kerületben a zöldfelület is.

Ferencváros fejlesztéseit Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont vezető főtanácsadója méltatta. Elmondta: Ferencváros fogalom a településfejlesztésben, a kerület ezen a téren végzett munkáját már 1986 óta folyamatosság és következetesség jellemzi. A városrész nagy erénye, hogy kezdettől létezett egy modell, amelyet a gyakorlatban is megvalósítottak. Ám a modellek idővel szükségszerűen elfáradnak, így azokat újra meg újra meg kell újítani. Ferencváros ebben is sikeres volt: amikor lankadt az ingatlanfejlesztők érdeklődése, létrehozták a Kerekerdő Parkot. A többhektáros zöldterület megjelenése új lendületet adott a fejlesztéseknek, újra vonzóvá tette a kerület külső részét. 

Ongjerth Richárd elmondta: tudomása szerint Ferencváros annak idején keményen lobbizott azért, hogy ide költözzön az orvosi egyetem új épülete. Az erőfeszítések kifizetődtek, az egyetemi épület újabb társadalmi rétegeket és befektetőket vonzott, a kerület külső részének presztízse egyértelműen tovább emelkedett.



Hogy idén miért nem a Ferencváros nyerte mégis a Hild János-díjat? Ongjerth Richárd elmondta: az, hogy egy városrész fogalom, egyfajta ikon, nagy elvárásokat is támaszt. A Magyar Urbanisztikai Társaság döntnökei pedig úgy látták, hogy bár Ferencváros változatlanul településfejlesztési sikertörténet, az a bizonyos plusz hiányzik belőle. Ma, mondta a szakember, nincs már meg az urbanisztikai szakmát gyakorlók fejében, ami korábban: hogy „úgy kell, ahogy a Balázsék csinálják!” Azt tanácsolta, hogy a városrész továbbra is tegyen meg mindent a meglévő modell folyamatos újragondolásáért és megújításáért.


Egyszerűbb nyelvezetet a településfejlesztésben!


A MUT Budaörsöt is elismerő oklevéllel tüntette ki. A város képviselői sajnos nem tudtak eljönni a rendezvényre. Városfejlesztésben elért eredményeiket Koszorú Lajos méltatta, kiemelve, hogy a korábbi, Budapesthez ezer szállal kötődő település mára remekül építette fel új, főváros melletti városi imázsát, jól használja ki fekvéséből adódó lehetőségeit.

Ezután Kolossa József, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztályának vezetője tartott előadást, aki a településügy területén várható fejlesztési irányokról beszélt. Felvetette, vajon Hild János 1805-ben, amikor József nádor megbízásából elkészítette Pest – és az ország – első településfejlesztési tervét, arra gondolt-e, amit ma ilyen címszó alatt látunk. Értsd: jó-e az, hogy a legkisebb településnek is szabályozások, stratégiák, kézikönyvek tömkelegét kell előállítania, akkor is, ha ezeknek ott, helyben semmiféle relevanciája nincs?



A főosztályvezető három pontban foglalta össze a közeljövő teendőit: először is el kell érni, hogy a településeknek legyen víziója, legyenek céljaik; csak így lehetséges ugyanis, hogy a településfejlesztés ne defenzív legyen, amilyen ma (értsd: egy-egy település ne csak azt határozza meg, mit nem szabad, hanem rendelkezzen előremutató elgondolásokkal is).

Kiemelte továbbá: amikor településfejlesztésről beszélünk és gondolkodunk, nem csak a nagyokra kell gondolnunk, hanem a kisebb településekre is. A vidék problémája, hogy nincs helyben elég szaktudás és kezdeményezőkészség, ezért az államtitkárság határozott célja, hogy megyei szinten olyan szakmai központokat hozzon létre, amelyek ki tudják szolgálni szakértelemmel, tanácsokkal, ötletekkel a kisebb településeket. (Ebben a munkában egyébként a Magyar Urbanisztikai Társaság is örömmel vesz részt.)

Kolossa József végül arról beszélt, hogy mindenképpen változtatni kell az építésügy és a településfejlesztés nyelvezetén. Ma ugyanis, mondta, olyan emberek – településvezetők, képviselők – döntenek különféle szakmai kérdésekről, amelyekből, hiába olvasták el a hozzájuk tartozó szakmai anyagot, gyakorlatilag semmit sem értenek.

Kolossa József elmondta még: más értelemben is az egyszerűsítés a kormányzat célja. Egy-egy településnek csak olyan kötelező terveket, stratégiákat kelljen megalkotnia, amelyeknek helyben valódi értelme van, az állam pedig teremtsen és kommunikáljon tiszta, érthető, egyértelmű követelményrendszert a települések felé. Az ezt segítő, kereshető, ingyenes adatbázis várhatóan 2019-2020-ra készül el.


Kerekasztal korábbi Hild-díjasokkal

A kamarakonferencia rövid szünet után kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amelyen Ajka, Budajenő, Csurgó, Gödöllő, Hajdúböszörmény, Hódmezővásárhely, Józsefváros, Mórahalom, Nagykőrös, Pápa, Szentgotthárd és Zalaegerszeg képviselői osztották meg tapasztalataikat a díj elnyerése óta településükön történtekről. Az elmúlt időszakban mindegyik település nagyon komoly fejlődést tudott felmutatni, sok pozitív példát hallhattunk, és -- mint a résztvevők mondták -- egymástól is kaptak jó és hasznos ötleteket. A jelenlévők elmondták, a Hild-díj nagyon fontos számukra, ahogy egyikük fogalmazott: településük ennek a kitüntetésnek köszönhetően "került fel annak idején a térképre". 



Ez a kerekasztal-beszélgetés megerősítette a szervezőket abban, hogy a még Körmendy Imre korábbi elnök által kezdeményezett Hild 50 kamarakonferencia kiváló ötlet volt: ahogy a konferencián többektől is elhangzott, a MUT egyik fontos szerepe, hogy lehetőséget nyújtson, platformot teremtsen a párbeszédre az urbanisztikával foglalkozók között. Ez most, érzésünk szerint, sikerült. 

A tartalmas beszélgetést és a konferenciát Szkordilisz Flóra, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont igazgatójának zárszava zárta.


Nagyon köszönjük mindenkinek, aki megtisztelt bennünket jelenlétével!