Keresés


Benyó Bertalan (1937-2018)


„Mert semmi vagy, ha nem vagy ellenállás.” /Babits Mihály/

Benyó Bertalan 1937 február 5-én született, és nem sokkal a 81. születésnapját követően, 2018 áprilisában hunyt el. Akik ismerték, azok számára egész életében BenyóBerci volt.

Szakmai pályája gépészmérnöki diplomája átvételével kezdődött, és némi szorosabb értelemben vett mérnöki munkát követően a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben (VÁTI) teljesedett ki. Az okleveles gépészmérnöki diploma mellé okleveles gazdasági mérnöki diplomát is szerzett, és a VÁTI-s szakmai csoportmunkák során fokozatosan bontakozott ki az érdeklődése a területpolitikai, a környezetvédelmi, a tervezéselméleti és a területi döntések hatását érintő társadalmi kérdések iránt. Vérbeli tervezőként nem érezte lezártnak a munkáját a rábízott terv elkészítésével, dokumentálásával, hanem tovább foglalkoztatták a megismert, feltárt térségi problémakörök társadalmi összefüggései. Ezirányú gondolatait a hetvenes évek közepétől kezdve szakmai folyóiratokban is közzétette.




1974 től a területi tervezésről a VÁTI szakmai folyóiratában, a TERÜLETRENDEZÉS-ben kezdett publikálni, 1979-ig, ezen kívül a VÁROSÉPÍTÉS-ben jelentek meg bő egy évtizeden keresztül az írásai. Esetenként a térséghez kapcsolódva például a BORSODI MŰSZAKI ÉS IPARGAZDASÁGI ÉLET-ben is írt a iparfejlődés területi kérdéseiről.

Benyó Berci felismerte, hogy a rutinszerű ágazati tervezés, kiemelten a közlekedési hálózatok alakítása egy olyan sémát követ, ami valaha alkalmas volt Budapest központi szerepének a kialakítására, de a 20. század második felében az ország számára káros ugyanennek a centralizációnak a további erősítése. Az ágazati tervezők még a Vátin belül is megütközéssel fogadták a megállapításait, és a szokásos reakciók arra vonatkoztak, hogy nem is ért hozzá, minek beszél bele ’kívülről’ olyasmibe, ami más szakágak dolga. Valójában Benyó Berci egyik tanítómestere volt az igazi vátis gondolkodásnak, hiszen éppen a közös területi célok kialakítása, és a közös célokat szolgáló szakági hozzájárulás keresése tette az eltérő szakmai háttérrel érkező területi tervezőket együttműködő csapatjátékosokká. Benyó Bercinek az akkori felvetései szép lassan formálták a regionális iroda szemléletét, beépültek a tervezők gondolkodásába, többnyire el is feledkezve arról, hogy a gondolatok kitől származnak. Közben Benyó Berci újabb összefüggésekre mutatott rá, amelyek rendszerint először szintén visszautasításra találtak.

A VÁTI-ban a kéziratok a csoport-, osztály- és irodavezetőn át jutottak el az igazgatóhelyettesig, ez amolyan iratlan szabály volt, és sok gondolat vérzett el ezen az úton. Benyó Berci 1979-től áthágta ezt a szabályt: ekkor vitte először az írását a VALÓSÁG szerkesztőségébe. ’A területi terv és a valóság’ című írás a megjelenése után öt évvel belekerült a Preisich Gábor által szerkesztett és ’A városépítésről’ címmel a Kossuth Kiadó Vélemények, viták sorozatában megjelent rangos tanulmánykötetbe is,. A Valóság pedig 1982-ig évente közölt egy vagy két Benyó írást a tervezésről, a fejlesztési pénzek elosztásáról, az üdülőhelyek problémáiról, vagy az autópályák vonalvezetéséről, ami szakmai vitát is kiváltott. Benyó Berci pedig ebben a tágabb értelmiségi térben fejthette ki szakmai meggyőződését a BUDAPEST, a PÉCSI MŰSZAKI SZEMLE, a MAGYAR TUDOMÁNY, a FIGYELŐ, a BÚVÁR hasábjain, attól is erősen függően, hogy mely lapok mutattak nyitottságot a megcsontosodott szakmai nézeteket igencsak megkérdőjelező vélemények iránt. Népszerűbb megfogalmazású, de szigorúan szakmai társadalmi kérdéseket boncolgató írásai vagy hozzászólásai közben megjelennek az ÉLET ÉS TUDOMÁNY, az ÚJ TÜKÖR, az ESTI HÍRLAP, a MAGYARORSZÁG, az ÉLET ÉS IRODALOM és a VILÁGGAZDASÁG oldalain.

Benyó Berci kérlelhetetlen ragaszkodása az általa feltárt igazsághoz oda vezetett, hogy a Vátiban a külső konfliktusok elkerülése érdekében nem bíztak rá vezető tervezőként újabb munkákat, hanem műszaki ellenőr beosztást kapott. Itt egyfelől érvényesült alapossága és következetessége, másfelől pedig sokkal átfogóbban látott rá a tervkészítés mechanizmusára és a tervezéssel kiszolgált politikára. Az írásai nagyrészt ezzel a kérdéskörrel foglalkoztak, de rendszerint konkrét (főként hibásnak talált) döntésekhez kapcsolódva (Balaton, metró, autópályák, fővárosi hidak).

Újabb határmezsgyét jelent a publikációkban az 1986-os év, amikor Benyó Bertalan Szóló Benedek néven kezd cikkeket eljuttatni a szamizdatként megjelenő BESZÉLŐ szerkesztőinek. Emellett ekkor a FIGYELŐ, a TERMÉSZETVÉDELEM, a DELTA IMPULZUS, a TERMÉSZET VILÁGA fogadja még egy-egy szakmai írását, mellette egyre több a publicisztika: a NÉPSZAVA és a MAGYAR NEMZET hasábjain, majd 1989-től a NÉPSZABADSÁG-ban is, – jól jelezve, hogy nem Benyó Berci változik, hanem a világ körülötte. És jönnek a rövid életű új lapok is (HELYZET, ÚTON, VILÁG, HETI BUDAPEST).

Közben Benyó Berci szakít a Vátival és egyben az értelmiségi munkahelyek álságosnak ítélt szolgálatával: gyári munkásként próbálja biztosítani maga és családja megélhetését a nyugdíjazásig hátralévő közel egy évtizedben. A fárasztó munka ellenére továbbra is ugyanazok a területi centralizálásra, igazságtalan elosztásra vonatkozó kérdések foglalkoztatják.

Még két hullámban tud szakmai folyóiratban cikkeket megjelentetni. 1998 és 2003 között a Váti új lapjában, a FALU, VÁROS, RÉGIÓ-ban jelenik meg három cikke, 2003 és 2008 között pedig kétszerannyi a MÉRNÖK ÚJSÁG-ban. Ennél sokkal több rövid közleménye olvasható napi- és hetilapokban. Így a kilencvenes években a szamizdatból közben legálíssá vált BESZÉLŐ-t, továbbá a LÉLEGZET-et, a HVG-t, a LIGET-et, a NÉPSZABADSÁG-ot keresi meg írásaival; 2009 és 2012 között pedig a KAPU, a MAGYAR HÍRLAP és a DEMOKRATA hasábjain tűnnek fel cikkei. Utolsó megjelent cikke 2012 áprilisában az ÉRTED VAGYOK újságban olvasható ’Piacisten’. Még egy bejegyzésben Benyó Berci blogján olvasható több fordulós levélváltása a BKK vezérigazgatójával (Nyílt levél a BKK-nak) javaslatáról, az M0 autópályán Soroksár és Budatétény között indítandó közvetlen buszjáratról.

Egyébként Benyó Berci 90-es évektől megjelenő írásai teljes szöveggel megtalálhatók a http://www.benyobertalan.hu/ blogon.

Ugyancsak 2016-os keltezésű a blogja nyitólapján a ’Kiáltvány: a közlekedési hálózat a fejlődés kényszerpálya-hálózata’ cimmmel írt ars poetikája. Itt egy oldalon kifejti azt, hogy a közlekedési infrastruktúra óhatatlanul kényszerpályaként jelenik meg a társadalom számára, a centralizált közlekedési pálya pedig minden piaci, szellemi, anyagi értéket a központba vonz. Ez a centralizáció a hatalom támasza és a növekedésnek a hajtóereje, nevezetesen az anyagi növekedés mellett az emberek közötti feszültségek növekedésének is. A közjó attól erősödne, ha az emberek döntési, cselekvési lehetőségeinek a köre bővülne, nem pedig szűkülne a kényszerpályák miatt. Két fontos lépésként egy-egy politikai és oktatási tennivalót emel ki. Az egyoldalú hierarchikus hatalmi kényszerpályákat a politikában az oldaná, ha a döntéshozóknak legalább kétirányú kapcsolatuk lenne: válaszkényszer lenne a döntésekkel kapcsolatban feltett kérdésekre. Az oktatásban pedig a kétirányú kapcsolat azt jelentené, hogy a tankönyvekbe foglalt állítások megkérdőjelezhetők, megnyitva az egyoldalú közlés terepét egy interaktív kétirányú párbeszéd irányába.

Igazságosabb lenne Benyó Berci valamelyik letisztultabb, korai írását ide idézni, olyan írást, amelyiknek az igazsága könnyebben elfogadható, belátható. A Kiáltvány viszont nagyon jól tükrözi egy életút rezüméjét. Benyó Berci az ország területi összefüggéseit elemezve nagyon korán felismerte a túlcentralizált térszerkezet káros voltát, és azt, hogy ennek felismerése ellenére a újabb és újabb fejlesztési döntések egyre erősítik a meglévő centralizációt, ahelyett, hogy azt oldanák.

Ha világosan látjuk, hogy a centralizált közlekedési hálózat kényszerpálya, akkor nem próbáljuk a közlekedőket arra rábeszélni, hogy ne a kényszerpályán haladjanak, hanem helyette ilyen-olyan, kényelmetlen harántirányú útvonalon közlekedjenek, – mert elismerjük, hogy nem várható el senkitől, hogy saját kárára letérjen a kényszerpályáról. Ehelyett azt szorgalmazzuk, hogy épüljenek olyan pályák, amelyek megszüntetik a kényszerpálya jelleget, hogy ezáltal valós, elvárható választási lehetőséggé váljon a közlekedők számára a korábbi kényszerpálya elkerülése.

Ugyanilyen kényszerpálya azonban a fejlesztési döntések sorába is beleépül, amennyiben a rövid távon eredményes fejlesztéseket a meglévő struktúrához egyszerű hozzákapcsolni. Pályafüggésnek vagy útfüggésnek nevezik azt a csapda jelenséget, amikor hiába látjuk, hogy jobb lett volna máshonnan, más úton elindulnunk: ha már az út egy jelentős részét megtettük, nem biztos, hogy érdemes visszafordulnunk. Nehéz és kockázatos döntés elismerni a tévutat és felhagyni az eddig követett lépéseket. A döntéshozót éppúgy nem elég rábeszélni arra, hogy megváltoztassa a döntéseit, ha az az érdekei ellen van, ahogy a közlekedőket sem akarjuk rábeszéléssel letéríteni a kiépült és kényszeresen követendő pályáról. A döntéshozatal esetében is előbb ki kellene építeni a ’haránt irányú útpályákat’, és ezután már aztán elvárható lehet, hogy a döntéshozó az érdekeit követve letérjen a korábbi kényszerpályáról.

Benyó Berci tökéletesen felismerte a közlekedési centralizáció és kényszerpályák hátrányait, és azt is, hogy oldásukhoz új, haránt irányú pályákat kell kiépíteni. Ugyanakkor nem igazán fogadta el a döntéshozatal kényszerpályáinak a létezését, és emiatt rábeszéléssel próbálta meggyőzni a döntéshozókat arról, hogy más utat válasszanak.

Ezzel a rábeszéléssel, az evidensnek látszó igazság hirdetésével maga Benyó Berci a saját életében is kényszerpályára került. A közlekedési kényszerpályák bemutatása, és a maga igazsága hirdetésének a kényszerpályája mellett nem maradt hely a dörtéshozatal kényszerpályáinak a belátására, és annak felismerésére, hogy a döntéshozatal számára járható utat előbb ki kellene építeni ahhoz, hogy elvárható legyen a letérés a kényszerpályáról. Az inditékok megértése helyett ilyenkor túlzott teret kap a másik gonoszságának a feltételezése, az összeesküvés feltételezése – a Kiáltvány egy része már erről szól.

Benyó Berci régi írásainak jelentős része nem, vagy nehezen elérhető, pedig hasznos lenne egy alaposabb áttekintésben értékelni a teljes életművet. (Sajnos a többi kortárs kutató és tervező munkáiból is alig valamit mutat meg az internet. Ideje lenne a területi folyóiratokat visszamenőleg digitalizálni és cikkenként hozzáférhetővé tenni.)

*

Benyó Bercit szakmai kapcsolataiban kérlelhetetlenség és megalkuvás nélküli igazságkeresés vezette, amit másoknak nem könnyű elviselni – különösen, amikor az is kiderül, hogy mennyi mindenben Bercinek volt igaza. Kevés szakmai partner maradt a közelében, most pedig nincs már többé alkalmunk, hogy elmondjuk neki, mennyi köszönettel vagyunk adósai.



BIBLIOGRÁFIA

Szakmai folyóiratokban és kötetben megjelent közlemények

Benyó B (1974) A történelem alkalmazott kutatása a területi tervezésben. TERÜLETRENDEZÉS, 1974/3. pp. 119-122.

Benyó B (1975) A területrendezés céljáról.
TERÜLETRENDEZÉS, 1975/1. p. 99.

Benyó B (1976) A miskolci agglomeráció iparfejlesztési kérdései. TERÜLETRENDEZÉS (ISSN: 0133-3607) 5. évf. 2. sz. pp. 105-109.

Benyó B (1976) A Balaton fejlesztésének néhány „miért”-je és „hogyan”-ja. VÁROSÉPÍTÉS, 1976/4 p. 26-27.

Benyó B (1977) A prognózisról.
TERÜLETRENDEZÉS, 1977/2. p. 40.

Benyó B (1977) A területrendezési mechanizmus hibája, és ami abból következik. VÁROSÉPÍTÉS, 1977/2. p. 40.

Benyó B (1977) A terület fejlődése és az ipar. BORSODI MŰSZAKI ÉS IPARGAZDASÁGI ÉLET 1977/4. pp. 12-15.

Benyó B (1978) A jövőkép és a hosszú távlatú terv kapcsolata: Hozzászólás dr. Kovács Géza hasonló című, a Magyar Tudomány 1977/1. számában megjelent cikkéhez. MAGYAR TUDOMÁNY, 1978/4. p.334-336.

Benyó B (1978) Javaslat szerződéseink tartalmához.
TERÜLETRENDEZÉS, 1978/3. p. 105.

Benyó B (1978) Hat-e a területrendezés, vagy milyen feltételek mellett képes hatni? VÁROSÉPÍTÉS, 1978/6. p.37.

Benyó B (1979) A konzultatív testületi ülésekről.
TERÜLETRENDEZÉS, 1979/6. p. 119.

Benyó B (1979) A területi terv és a valóság.
VALÓSÁG 22. évf. 6. sz. pp. 84-91.

Benyó B (1980) A fejlesztések elosztása – és a közlekedési hálózat.
VALÓSÁG 23. évf. 9. sz. pp. 99-101.

Benyó B (1981) Rendezési koncepció.
VÁROSÉPÍTÉS, 81/3. pp. 33-34.

Benyó B (1981) Egy autópálya vonalvezetése: Forgalomtechnikai vagy társadalmi ügy? VALÓSÁG 24. évf. 5. sz. pp. 93-96.

Reflexiók, vita:

Reinisch Egon (1982) Újra egy autópálya vonalvezetéséről: Benyó Bertalan cikkéhez. VALÓSÁG 25. évf. 2. sz. pp. 95-96.

Lázár István (1982) Közbeszólás: Benyó Bertalan és Reinisch Egon vitájához. VALÓSÁG 25. évf. 2. sz. pp. 96-99.

Benyó B (1982) Építésügyi szabályozás – rendező beavatkozás.
VÁROSÉPÍTÉS, 82/2. p. 37.

Benyó B (1982) Üdülőhely-tulajdon, térszerkezet, tervezés.
VALÓSÁG 25. évf. 12. sz. pp. 92-99.

Benyó B – Miklóssy E (1982) A munkás körút és a Csepel-budafoki híd. BUDAPEST 20. évf. 1. sz. pp. 31-32.
http://apps.arcanum.hu/pdf/BudapestFolyoirat/Budapest_1982.pdf/thumb?pg=32
http://apps.arcanum.hu/pdf/BudapestFolyoirat/Budapest_1982.pdf/thumb?pg=33
http://apps.arcanum.hu/app/budapest/view/Budapest_1982/?pg=0&layout=s

Benyó B (1983) A regionális terv és a környezetvédelem a Balaton térségében. PÉCSI MŰSZAKI SZEMLE, 83/4. pp. 17-20.

Benyó B (1984) Területpolitikai párbeszéd: Lépések egy másféle tervezés megteremtése felé. MAGYAR TUDOMÁNY 91. évf. 9. sz. pp. 697-704.
http://real-j.mtak.hu/139/1/MATUD_1984.pdf

Benyó B (1984) Alapelv és érvényesítése.
VÁROSÉPÍTÉS, 84/5. pp. 30-31.

Benyó B (1984) A területi terv és a valóság. pp. 478-488. In.: Preisich Gábor (szerk.) A városépítésről. Kossuth Könyvkiadó, Budapest; 541 p. (Vélemények, viták, ISSN: 0139-4010) ISBN: 963-09-2365-3.

Benyó B (1985) A metróról és a hidakról.
FIGYELŐ, 1985/15. p. 2.

Benyó B (1985) Lágymányosi híd minden áron?
FIGYELŐ, 1985/33.

Benyó B (1985) A környezetalakítás problémái.
BÚVÁR, 1985/10. p. 518.

Benyó B (1987) Térszerkezet és közgondolkodás.
TERMÉSZETVÉDELEM 1987/3-4. p. 8-13.

Benyó B (1987) Hol a szűkkeresztmetszet?
TERMÉSZETVÉDELEM, 1987/3-4. p. 13.

Benyó B (1988) Mióta veszteséges?
FIGYELŐ, 1988/14. p. 2.

Benyó B (1988) Minden rendben lesz?
DELTA IMPULZUS, 4. évf.. 1988/9. pp. 24-25.

Benyó B (1988) A környezeti terhelés és a közlekedéshálózat.
TERMÉSZET VILÁGA, 1988/9. pp. 419-420.

Benyó B (1988) Nem a tarifán múlik.
FIGYELŐ, 1988/48. p. 2.

Benyó B (1988) Az írástudó felelőssége. In: Kemény Emlékkönyv (Kemény Bertalan nyugdíjba menetele alkalmából a VÁTI II. irodáján) 1988. p. 106.

Benyó B (1991) Közlekedéshálózat és tervezés.
PÉCSI MŰSZAKI SZEMLE 91. 12. 18. http://www.benyobertalan.hu/pecsimsz.htm

Benyó B (1998) A csepeli HÉV és a 103-as autóbusz.
FALU, VÁROS, RÉGIÓ 5. évf. 10. sz. pp. 21, 47-48.

Benyó B (2001) Az a kérdés, mi a valódi szándék.
FALU, VÁROS, RÉGIÓ 8. évf. 7. sz. pp. 24, 56. http://www.benyobertalan.hu/szandek.htm

Benyó B (2003) Budapest és az ország.
FALU, VÁROS, RÉGIÓ 10. évf. 2. sz. pp. 35-36. http://www.benyobertalan.hu/BP_es_orszag.htm

Benyó B (2003) Térszerkezet, centralizáció, érdekek: Néhány szó a metróépítésről. MÉRNÖK ÚJSÁG 2003.május http://www.benyobertalan.hu/nehanyszo.htm

Benyó B (2007) Centralizáció – kizsákmányolás
MÉRNÖK ÚJSÁG 2007.március http://www.benyobertalan.hu/centralizacio.htm

Benyó B (2007) Hálózat nélkül nincs közlekedés
MÉRNÖK ÚJSÁG 2007. szeptember http://www.benyobertalan.hu/halozat.htm

Benyó B (2007) A terv és a valóság
MÉRNÖK ÚJSÁG 2007.október  http://www.benyobertalan.hu/tervesval.htm

Benyó B (2007) A legitimitási kérdés és nemzeti sorsunk: Hozzászólás a köztársasági elnök ünnepi beszédéhez.
MÉRNÖK ÚJSÁG 2007 november  http://www.benyobertalan.hu/legitim.htm

Benyó B (2008) „Teljes gõzzel” épül a 4-es metró. De miért?
MÉRNÖK ÚJSÁG 2008.január http://www.benyobertalan.hu/teljesgoz.htm

Benyó B (2008) A terv és a valóság
MÉRNÖK ÚJSÁG 2008

*

Népszerűsítő cikkek: (rövid írások, hozzászólások)

Benyó B (1981) Budapest közlekedésének fejlesztéséről.
ÉLET ÉS TUDOMÁNY 1981/2. p. 354.

Benyó B (1982) Keszthely és a 71-es.
ESTI HÍRLAP 82-07-19 p. 4.

Benyó B (1984) Budapest. A folyóirat.
ÚJ TÜKÖR, 84-03-11 p. 4.

Benyó B (1985) Kényszer-e a kényszerpálya?
FIGYELŐ, 1985/16. p. 4.

Benyó B (1985) Szorongva olvastam…
MAGYARORSZÁG, 1985/32. p. 31.

Benyó B (1985) A költség-haszon elemzések korlátai: Mérhető-e az infrastrukturális döntések hatékonysága?
VILÁGGAZDASÁG, 85. okt. 2. p. 3.

Benyó B (1986) Nyitottság vagy zártság.
ÉLET ÉS IRODALOM 1986/30. p. 2.

Benyó B (Szóló Benedek néven 1986) Mi van a tervezők térképén? (A regionális tervezés kórtanához)
BESZÉLŐ, 16. (1986.) p. 2.

Benyó B (1987) Más út.
NÉPSZAVA 87-06-16. p. 13.

Benyó B (1987) Hozzászólás a „Negyedik metróvonalunk és a budapesti metró” című cikkhez.
ÉLET ÉS TUDOMÁNY, 1987/28. p. 2.

Benyó B (1988) Kinek épül az M0-s?
NÉPSZAVA, 88-03-04. p. 5.

Benyó B (Szóló Benedek néven 1988?) Barátság?
BESZÉLŐ, 23. p. 165.

Benyó B (1988) Mire jut, mire nem jut?
MAGYAR NEMZET, 88-04-21. p. 5.

Benyó B (1988) Érvek Csepel mellett.
FIGYELŐ, 1988/22. p. 2.

Benyó B (Szóló Benedek néven, 1988?) Választható alternatíva-e a piaci mechanizmus? BESZÉLŐ 25. p. 147.

Benyó B (1988) A keszthelyi út sorsa.
MAGYAR NEMZET, 88-06-07. p. 4.

Benyó B (1988) A világkiállítási fejtörőhöz.
MAGYAR NEMZET, 88-07-30. p. 14.

Benyó B (1989) Kinek jó és miért avagy mit jelentene Magyarországnak a világkiállítás? MAGYAR NEMZET, 89-05-20 p. 14.

Benyó B (1989) Kényszerpályán?
VILÁGGAZDASÁG, 89-05-24 p.3.

Benyó B (1989) Veszélyben az M0-s!
FIGYELŐ 1989/20. p. 4.

Benyó B (1989) Káros, mert központosít.
NÉPSZABADSÁG, 89-07-18 p. 8.

Benyó B (1989) A dél-Buda-Rákospalotai metróról.
VILÁG, 89-08-24. p. 47.

Benyó B (1989) Talán még soha…
MAGYARORSZÁG, 1989/37. p. 31.

Benyó B (1989) Mi a garancia?
HELYZET, 1989/22. p. 10.

Benyó B (1989) Arccal a világkiállítás felé?
ÚTON, 89-10-05. p. 7.

Benyó B (1989) A HVG szept. 30-i számából…(1989)
HVG, 1989/42. p. 2.

Benyó B (1989) Mit jelent nekünk a Hárosi Duna-híd.
HETI BUDAPEST, 1989/34. p.2.

Benyó B (1991) Mire jó a metró? Budapest és az ország történelmi pillanata. RAKÉTA REGÉNYÚJSÁG (ISSN 0133-1310) 18. évf. 2. sz. (1991. 02. 05.) http://www.benyobertalan.hu/raketa.htm

Benyó B (1991) Fejlõdés vagy sodródás?
LÉLEGZET 1992 május-június http://www.benyobertalan.hu/lelegzet.htm

Benyó B (1991) Csak metrót és Lágymányosi hidat ne!
BESZÉLŐ 10. évf. 41. sz. p. 18. http://www.benyobertalan.hu/beszel1.htm

Benyó B (1992) Tervezés közpénzbõl: Szabad a gazdatudat.
HVG 92. 07. 18. http://www.benyobertalan.hu/hvg.htm

Benyó B (1992) Szegénység és közlekedéshálózati centralizáció.
BESZÉLŐ (Új folyam) 3. évf. 9. sz. pp. 38-39.
http://www.benyobertalan.hu/beszel2.htm

Benyó B (1994) Miért épül a Lágymányosi híd?
BESZÉLŐ 5. évf. 51/52. sz. pp. 12-13.
http://www.benyobertalan.hu/beszel3.htm

Benyó B (1995) Hogyan történhetett ez meg velünk? 
ÉRTED VAGYOK 95. 12. 31. http://www.benyobertalan.hu/ertedv.htm

Benyó B (1997) Szemben a metróépítéssel.
LIGET 1997/8 http://www.benyobertalan.hu/liget.htm

Benyó B (1999) Valóban Budapest tartja el?
MAGYAR NEMZET 1999.05.19..

Benyó B (1999) Mi lesz a csepeli HÉV-vel?
NÉPSZABADSÁG 99.11.16. http://www.benyobertalan.hu/csepel.htm

Benyó B (2001) Nem hiszek az örök kárhozatban.
NYITOTT AJTÓ (a Klauzál-téri ref. gyülek. lapja), 2001. Pünkösd, p. 7.

Benyó B (2008) Környezetünk és a közlekedéshálózat.
NYITOTT AJTÓ (a Klauzál-téri ref. gyülek. lapja), 2008. Húsvét, p. 7.

Benyó B (2009) A globális tõke egyetlen gyenge pontja.
KAPU 2009./2.sz. http://www.benyobertalan.hu/globalistoke.htm

Benyó B (2009) Új értékek a fõvárostól függetlenül.
MAGYAR HIRLAP 2009.09.11. http://www.magyarhirlap.hu/levelezes/uj_ertekek_a_fovarostol_fuggetlenul.html

Benyó B (2009) Centrum nélkül.
DEMOKRATA 2009. szeptember 16. http://www.demokrata.hu/ujsagcikk/allaspont_centrum_nelkul/

Benyó B (2009) Közlekedj okosan – haszonnal.
MAGYAR HIRLAP 2009.11.10 http://www.magyarhirlap.hu/levelezes/kozlekedj_okosan__haszonnal.html

Benyó B (2010) A globális tõke demokráciája.
MAGYAR HIRLAP 2010.01.26. http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/a_globalis_toke_demokraciaja.html

Benyó B (2012) A forint és a közlekedéshálózati centralizáció.
KAPU 2012./1.sz.  http://www.benyobertalan.hu/forint.htm

Benyó B (2012) Piacisten.
ÉRTED VAGYOK 2012. ápr. http://www.benyobertalan.hu/piacisten.htm

Benyó B (2012) Ne adja az Isten, hogy ha van „hasznosítható anyag a Földön kívül”, ahhoz az ember hozzáférjen! Elhangzott a Filozófiai Vitakör „Nagy Megtorpanás” című konferenciáján (2012. 11. 23.) http://www.benyobertalan.hu/hasznosithato.htm

Benyó B (2016) Nyílt levél a BKK-nak. 2016 augusztus – október   http://www.benyobertalan.hu/bkk_16.htm

 

[Sok minden megtalálható volt a http://www.benyobertalan.hu/ honlapon, de sok fontos régi írás nem. Nem szükségképpen a legfontosabb írások érhetők el online teljes szöveggel.]

2018. április 26.

 

Hivatkozások. A REAL – az MTA Könyvtárának Repozitóriuma 5 címet említ a Benyó B név keresésére; ebből kettő nem elérhető teljes szöveggel.

Soltész, Márton (2015) Csalog Zsolt.. Argumentum Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-446-747-2 [ref.: p. 408. Levelek Csalog Zsolthoz 445/597 Benyó Bertalan (1 levél) ] http://real.mtak.hu/34707/

Fleischer, Tamás (1995) A hagyományos közlekedéstervezés mítoszai: (Magyar közlekedéspolitikai koncepció környezetorientált értékrendben. II.). KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE, 45 (11). pp. 385-392. ISSN 0023-4362
[ref.: p. 390. (’A földalatti megoldás mítosza’) „Ebben a blokkban (is) jelentős mértékben felhasználtam Benyó Bertalan és Miklóssy Endre hasonló tárgyú gondolatait”] http://real.mtak.hu/4516/

Fleischer, Tamás (1993) Changing evaluation of the problems in urban traffic management: the case of Budapest. In: Traffic Management: 24th International Scientific Conference in Budapest on Transport Planning and Traffic Engineering, 27-29th April 1993., Budapest.
[ref.: p. 173. „Returning now to Budapest, the traffic had to be channelled into the inner city area to make full use of Elizabeth Bridge - because without that the expected traffic could have not reach the bridge. This task involved the forced development of a number of junctions between Budaörsi road to Baross square. [footnote-4] … 4 Observation made by Bertalan Benyó.” ] http://real.mtak.hu/9014/

 

 

 


Hozzászólások:
Oldalanként
A hozzászólás csak adminisztrátori jóváhagyás után jelenik meg!
Név:
Email-cím:
Hozzászólás: