< 2020.08 >
H K Sz Cs P Sz V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31            
2020.09.20.

Jelentkezési határidő szekcióelőadóknak az MRTT XVIII. Vándorgyűlésére

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVIII. Vándorgyűlésén a Magyar Urbanisztikai Társaság is képviselteti magát, melyre a szekcióvezetők, Salamin Géza és Csomós György elóadók jelentkezését várják. A jelentkezés határideje 2020 szeptember 20.
Részletek »
2020.09.25. 14:00

Éves Közgyülés

A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége az Alapszabály 11.3. pontja alapján Éves Közgyűlést tart. A Közgyűlés időpontja 2020. szeptember 25-én 14 óra, mely a MUT székházának nagytermében kerül megtartásra (1094 Bp. Liliom u. 48.) és erre a MUT minden tagját meghívjuk. Kérjük a kedves Kollégákat, hogy ennek megfelelően legkésőbb 13:30 és 14:00 között érkezzenek meg, a gördülékeny regisztráció biztosítása érdekében!
Részletek »
2020.10.28.

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVIII. Vándorgyűlése

A Magyar Regionális Tudományi Társaság 2020 október 28. és 29. között rendezi meg XVIII. Vándorgyűlését a Budapesti Corvinus Egyetemen.
Részletek »
2020.11.26. 09:00

II. Interdiszciplináris konferencia a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági helyzetéről

Tervezett időpont és helyszín: 2020.november 26-27. Debrecen
Részletek »

Örökséggazdálkodási Tagozat


Tagozatvezető: Börcsök Gizella

 

A tagozat 2012. május 8-án történt megalakulásához az örökségvédelmi szemléletváltás nemzetközi trendjei és az arra ígéretesen reflektáló Kulturális Örökségvédelmi Stratégia (időközben leállt) kidolgozási folyamata adták a motivációt. Az első vezetőség tagjai: Altdorfer Csaba, építész (2015-ben elhunyt), Börcsök Gizella, építész, illetve Szántó Katalin, urbanista voltak. 2015-től két korábbi vezetőségi tag mellett Erő Zoltán műemlékvédelmi szakmérnök-építésszel és Tokai Gábor tájépítésszel négy főre bővült a vezetőség.

A tagozat célja a fenntartható örökséggazdálkodási szemlélet sajátos szempontrendszerének elterjesztése és megerősítése.

Az első időszakban az új szemléletű örökséggazdálkodás kísérleti terepeinek is tekinthető komplex világörökségi helyszínek (Tokaj-Hegyalja, Pannonhalma) kezelése, a hazai örökségvédelmi intézményrendszer meglepetésszerű változásai, az újonnan létrejött országos szervezet – a Forster Központ elképzelései és konkrét projektjei – álltak a tagozat programjainak fókuszában.

A következő évek kormányzati döntései (Várbazár, Budai Vár, Orczy-kert, Városliget, legújabban Déli pályaudvar) számos olyan – mások által kezdeményezett – nyilvános szakmai programot, vitát, publikációt generáltak, amelyekkel nem tartottuk kívánatosnak konkurálni, sem a számukat fölöslegesen növelni, hiszen ezeken-ezekben az általunk képviselt értékek, szempontok igen széles nyilvánosságot kaptak.

Tagjainknak – érdeklődésük, elkötelezettségük függvényében – igen intenzív elfoglaltságot kínáló események mellett, elsősorban Börcsök Gizinek köszönhetően, a tagozat bemutatkozási lehetőséget biztosít külföldi tapasztalatait megosztani kívánó tagok és nem tagok, új publikációk, példaértékű projektek, továbbá tagozatunkhoz hasonló célok mentén működő, rokon szellemiségű szakmai szervezetek számára.