< 2020.05 >
H K Sz Cs P Sz V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
2020.11.26. 09:00

II. Interdiszciplináris konferencia a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági helyzetéről

Tervezett időpont és helyszín: 2020.november 26-27. Debrecen
Részletek »

Internetes diskurzus az elöregedő falvakról




Székelyföldön Hargita megye településeinek tervezései kapcsán fokozott erővel merült fel a kérdés, hogy milyen eszközökkel növelhető lényegesen és hatékonyan az elnéptelenedő vidéki térségek és kis települések megtartó képessége.
 




Mivel a kérdés Magyarországon is folyamatosan napirendre kerül, a lehetséges megoldások, ötletek felszínre hozására, és kicserélésére internetes kerekasztal beszélgetést szerveztünk 2015. május 15-én, pénteken az erdélyi tervezők és a hazai szakemberek részvételével.
Budapestről Kükedi Zsolt, a Falufejlesztési Társaság tagja, Ónódi Gábor, a Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, Sain Mátyás a Lechner Tudásközpont vidéktervezési szakértője és Szabó Mátyás, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője vett részt a beszélgetésen. Kolozsvárról pedig internetes kapcsolattal csatlakozott a beszélgetéshez Csák László, területfejlesztési szakértő és dr. Veress Valér a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének egyetemi docense. Csák László bevezetőjében így fogalmazott:

„Hargita megyében a vidéki modernizáció tekintetében lemaradás tapasztalható, a hegyvidéki jellegből is számos probléma adódik ezen a területen.  Azok a települések, amelyek 20 km-nél távolabb helyezkednek el a városoktól, a mai napig kielégítő állapotot tudnak fenntartani. A településeket, amelyek 20 km-nél közelebb vannak a városokhoz, az elöregedettség jellemzi.  Itt meg kell különböztetnünk azokat a településeket, amelyek 20 km-nél közelebb helyezkednek el és a roma népesség is túlnyomóan jellemző, ezeket a településeket a jövőkép nélküliség, a depresszió és a kezdeményezések hiánya jellemzi.”

Kükedi Zsolt szerint ezzel a jelenséggel bizonyos magyarországi térségekben is találkozhatunk. Ónódi Gábor egyetértve az elhangzottakkal kiemelte: „Sok tekintetben a városfejlesztés a vidékfejlesztés feltétele.”  Sain Mátyás kiegészítve az előtte szólókat hozzátette, hogy a rendszerváltás után az önkormányzatok a korábbinál nagyobb önállóságot kaptak, amely egy fontos tényező ebben a témában. Mondandójában a mobilitás fontosságára fektette a hangsúlyt.

Az Európai Falumegújítási Díj tapasztalatai alapján azonban számos jel arra mutat, hogy egyre elterjedtebb a városi lakosság falvakba költözése egy autonóm életforma kialakításának céljából. Az is megállapítható, hogy az autonóm életmód mellett a közösségi létre is szükség van, melyre a falu legkiválóbb környezet. Az Európai Uniós támogatások tekintetében a szakemberek egyöntetűen megállapították, hogy olyan projektekben látják a megoldást, melyek alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz és igényekhez. Szabó Mátyás így fogalmazott:

„Nem az Európai Uniós forrásokban és nem a kifejezetten nagy projektekben kell keresni a megoldást, hanem a kisléptékű beavatkozásokban.”

Csák László bevezetőjére reagálva pedig hozzátette:

„Véleményem szerint a jövőkép elvesztésének válságkezelési módja a közös tervezés.”

A LEADER – programhoz hasonló közösségi kezdeményezésekre lenne szükség. A falvakban egyre több nem mezőgazdasággal kapcsolatos funkció jelenik meg, mint például a turizmus, amely fiatalos települési funkció és számos válfaja működtethető a vidéki térségekben. A mezőgazdasági foglalkoztatottság, és más alacsony iskolázottsággal is betölthető munkahely a vidéki társadalom legelesettebb 20%-a számára létfontosságú. Esetükben a szakemberek az integráció fontosságát emelték ki. Szerintük ez személyre szabott képzésekkel és a munkavállalási lehetőségek bővítésével valósulhat meg. Az integráció kulcstényezője még a gyermekek oktatási szegregációjának felszámolása, a jövőorientált tudás biztosítása, amely a vidéki élet szervezésében kiemelt szerepet játszik. A felzárkóztatás és az életre való felkészítés mellett a nyelvtudás és a számítógépes ismeretek, a gazdasági és turisztikai ismeretek elsajátításának is fontos szerepet kellene játszania.

Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezetője összefoglalójában megállapította, hogy az elhangzottak szerint kétsebességes vidékfejlesztési politika szükséges a jövőre nézve. Ezt egyrészt az ügyvezető az autonóm, magasan képzett személyiségek, közösségek gazdasági tevékenységének eseti, kisléptékű, testre szabott segítésében, ugyanakkor a leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatásában látja, melyben fontos szerepe lehet a mezőgazdasági munkavállalásnak éppúgy, mint a turizmusnak, illetve a gyermekek szegregációmentes, használható, jövőorientált oktatásának.