A Magyar Urbanisztikai Társaság Alapszabálya
1. A TÁRSASÁG ÖNMEGHATÁROZÁSA
1.1 A Társaság az urbanisztikával hivatásszerűen foglalkozók, illetőleg az urbanisztika iránt elkötelezetten érdeklődők szakmai-társadalmi szervezete.
1.2 A Társaság
1.21 neve: Magyar Urbanisztikai Társaság (röviden: MUT)
(hivatalos angol fordítása: Hungarian Society for Urban Planning
francia fordítása: Société Hongroise de l`Urbanisme;
1.22 A Magyar Urbanisztikai Társaság székhelye és postacíme: 1094 Budapest, Liliom u. 48.
1.23 működési területe: a Magyar Köztársaság területe
1.24 hivatalos nyelve: magyar
1.25 jelvénye: penta alakú kettős városfal-imitáció, középen a társaság MUT rövidítésével.
1.26 pecsétje: kör alakú, felirata
„MAGYAR URBANISZTIKAI TÁRSASÁG”,
amely a Társaság jelvényét öleli körül.
1.3 A Magyar Urbanisztikai Társaság a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény (Khtv.) értelmében közhasznú szervezetnek tekinti magát. Közhasznú tevékenységei a következő területekre terjednek ki:
tudományos tevékenység, kutatás
nevelés, oktatás, képességfejlesztés
kulturális tevékenység
kulturális örökség megóvása
műemlékvédelem
természetvédelem
környezetvédelem
euroatlanti integráció elősegítése
közhasznú szervezetek számára biztosított szolgáltatások.
1.31 A Társaság a fenti területeken folyamatos szakmai kapcsolat tart a kormányzati, önkormányzati szervezetekkel, az urbanisztikával foglalkozó felsőoktatási intézményekkel és szakmai kamarákkal, valamint a bel- és külföldi társszervezetekkel; konferenciákat, műhelybeszélgetéseket szervez, amelynek eredményeit az írott és elektronikus nyilvánosságban publikálja; szakmai díjakat alapít és adományoz; tagokat delegál a szakmai tervpályázatokba és tervtanácsokba; szakvéleményeket és tanulmányokat készít a fenti szakterületek urbanisztikához kapcsolódó kérdéseiben; véleményt nyilvánít a település- és területrendezéssel összefüggő közügyekben.
1.32 A Társaság szolgáltatásait bárki igénybe veheti.
1.33 A Társaság tisztségviselőinek összeférhetetlenségére vonatkozóan a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI tv. 8. és 9. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
1.34 A Társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;
1.35 Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
1.4 A társaság közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
1.5 Tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait – a működési szabályzatban meghatározottak szerint - a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.
2. A TÁRSASÁG CÉLJA
2.1 A Társaság célja a magyar urbanisztika sokszínű szakmai kultúrájának következetes ápolása, ezen belül az átfogó szakszerűség képviselete a térségek és a települések fejlesztésében, rendezésében, igazgatásában és működtetésében, mindezek szakmaközi összefüggéseinek alakításában. Ennek érdekében feladatának tekinti különösen:
2.11 az urbanisztikai szemlélet széles körű terjesztését, a szakmagyakorlás feltételeinek megteremtését, az elméleti és a gyakorlati tevékenység fejlesztését, illetőleg ennek elősegítését;
2.12 az urbanisztika képviseletét a nem kormányzati nemzetközi szervezetekben, az Európai Unió vonatkozásában harmonizációs folyamatokban, valamint különösen a környező államok hasonló jellegű szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel megvalósítandó rendszeres és szervezett kapcsolat-kiépítésben;
2.13 új szakmai ismereteknek a feltárását, valamint a gyakorlat hazai és nemzetközi tapasztalatainak gyűjtését, ezeknek a tagsághoz történő gyors továbbítását;
2.14 a tagság igényeihez igazodó szakmai klubélet megteremtését.
2.15 tagságának szakmai és a szakma általános etikai tisztasága feletti őrködést.
2.2 A Társaság a cél elérése érdekében kiemelt feladatának tartja a tagjai közötti szakmai kapcsolat gondozását, szervezését, valamint az urbanisztikai jellegű döntésekben hatáskörrel rendelkező kormányzati és önkormányzati szervezetekkel való, szakmai-társadalmi keretek közötti együttműködést.
2.3 A Társaság szoros kapcsolatra törekszik az állampolgárokkal és ezek önkormányzati szervezeteivel, a szakmai, a kamarai és más társadalmi szervezetekkel; az állami szervekkel, valamint a tudományos és az oktatási intézményekkel, továbbá gazdasági társaságokkal; kész velük intézményes szervezetközi együttműködések létrehozására.
3. A CÉLOK ELÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI
A Társaság a 2. pontban körülírt célok elérése érdekében
3.1 eseti és/vagy tartós jelleggel szakmai tagozatokat, területi csoportokat, sajátos célú munkacsoportokat vagy szűkebb szakmai műhelyeket hozhat létre;
3.2 hazai és nemzetközi részvétellel konferenciákat, kongresszusokat szervez; segíti a szakturizmus fejlesztését;
3.3 ankétokat; hazai és nemzetközi eredményeket/módszereket ismertető bemutatókat, konzultációkat; nyilvános szakmai vitákat rendez;
3.4 kiadványokat, folyóiratot és más információkat jelentet meg;
3.5 továbbképzési programokat szervez, valamint szükség szerint a közép- és felsőoktatás urbanisztikát (szakmát és szemléletét) érintő programjai érdekében kezdeményező és közreműködő lépéseket tesz;
3.6 az urbanisztika területén működő szakemberek szakmai minősítési szempontjainak kidolgozásában, a minősítési eljárásban közreműködik;
3.7 a települési tervek szakmai bírálati rendszerének kialakításában és működtetésében tevékenykedik, szükség esetében ilyen létrehozását javasolja;
3.8 állásfoglalásokkal és vélemények kialakításával segíti a terület- és településpolitikai döntések szakmai megalapozását.
3.9 az urbanisztika terén végzett elméleti és gyakorlati teljesítmények elismerésére kitüntetéseket, díjakat, jutalmakat alapít, tűz ki és adományoz, illetve a kormányzatnak ilyenek létesítésére és adományozására javaslatot tesz. A díjadományozási szabályzatot az Elnökség hagyja jóvá.
4. A TÁRSASÁG JOGKÉPESSÉGE
4.1 A Társaság az egyesületek körébe tartozó jogi személyiségű szervezet, amely önállóan szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket.
4.2 A Társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt a Társaság elnöke, akadályoztatása esetén az alelnökök vagy a Társaság ezzel külön megbízott tagja képviseli, kivéve azokat az ügyeket, amelyekben az Alapszabály valamelyik tisztségviselőt a társasági képviseletre közvetlenül felhatalmaz. A képviselőket aláírási jog illeti meg.
4.3 A Társaság vállalkozásai, illetve a részvételével alakult szervezetek saját jogukon, a rájuk vonatkozó általános szabályok szerint jogosultak jogok szerzésére és kötelezettségek vállalására. Tevékenységükért a Társaságot csak az alapítókra általában háramló felelősség terheli.
5. A TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA
5.1 A Társaság vagyona ingatlanokból, ingó dolgokból, készpénzből, speciális célú elkülönített alapokból, értékpapírokból, valamint forgalomképes szellemi javakból áll.
5.2 A Társaság mindenkori vagyona a tagok összességének közös tulajdona, amely a Társaság megszűnése esetén – az esedékes tartozások megfizetése után fennmaradó részében – a tagságot illeti meg.
5.3 A Társaság céljainak megvalósítását elősegítendő bevételekre
5.31 tagdíjakból, a tagok esetleges más befizetéseiből;
5.32 mások befizetéseiből, pénzbeni és tárgyi adományokból, örökségből;
5.33 az állami költségvetés vagy alapítványok nyújtotta támogatásból, rábízott alapítványi hasznokból;
5.34 vagyonának értékesítéséből, hasznosításából;
5.35 működése (kiadvány, rendezvény, utaztatás stb.) során elért nyereségből;
5.36 saját vállalkozásaiból;
5.37 vagyona egy részének értékpapírba vagy vállalkozásba történő befektetéséből
tehet szert.
5.4 A Társaság gazdasági vállalkozásait elsősorban az általa alapított és száz százalékos tulajdonában álló Magyar Urbanisztikai Kht. bonyolítja le. A Társaság szellemi termékeivel, szakértői munkával más gazdasági vállalkozásokban is részt vehet, összes gazdasági részvétele azonban nem haladhatja meg vagyonának 80 százalékát.
6. A TÁRSASÁG TAGJAI
6.1 A Társaságnak egyéni, jogi, és tiszteletbeli tagjai lehetnek.
6.2 Egyéni tagja lehet az a nagykorú magyar vagy tartós magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, aki
6.21 az urbanisztika valamelyik területével hivatásszerűen foglalkozik; aki korábbi munkájában az urbanisztika valamely területén jelentős tapasztalatokat szerzett; vagy
6.22 az urbanisztika bármelyik szakterületén felsőfokú végzettséget nyújtó oktatási intézményben felsőfokú végzettséget már megszerzett pályakezdő szakember is, ha tanulmányai során ez irányban figyelemre méltó eredményt mutatott fel, ha
a Társaság Alapszabályát és programját elfogadja, s kéri felvételét a Társaságba.
6.3. A társaság jogi tagja lehet az az önkormányzat, társadalmi szervezet, illetve közhasznú társaság amelyik saját munkájában fontosnak tartja a Társaság által képviselt szakmai törekvéseket és szakszerűséget, és ezért munkájában igényli a Társaságnak a tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat; elfogadja a Társaság Alapszabályát és meghirdetett programját, s kéri felvételét.
6.4 A Társaság tiszteletbeli tagja lehet az urbanisztika területén vagy érdekében mutatott kiemelkedő teljesítménye, a kölcsönös szakmai kapcsolatok ügyének előmozdítására terén kifejtett tevékenysége alapján az a magyar és külföldi állampolgár, aki ezt az Elnökség felajánlása alapján elfogadja.
6.5 A társaság támogató (pártoló) tagja az a gazdasági szervezet, amely tartós kötelezettség vállalással vagy eseti szerződéssel anyagilag támogatja a Társaság tevékenységét.
7. A TAGSÁGI VISZONY LÉTREJÖTTE
7.1 A tagsági jogviszony azáltal keletkezik, hogy a jelentkező belépési szándékát az Elnökség elfogadja ill. a területi állásfoglalás alapján és a tagot nyilvántartásba veszi. Erről vagy az esetleges elutasításról a jelentkezőt értesíteni kell. Az elutasítás ellen panasszal a Közgyűléshez lehet fordulni. A Közgyűlés döntése végleges.
7.2 A tagfelvételi kérelemhez mellékelni kell egy szakmai életrajzot, továbbá – ha a jelentkező lakó- vagy munkahelyén működik ilyen – a területi csoportnak és/vagy vezetőjének állásfoglalását, ennek hiányában két MUT tag ajánlását.
7.3 A tiszteletbeli tagot az Elnökség kéri fel a Társaság bármelyik tagjának kezdeményezésére.
8. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
8.1 A Társaság minden egyéni és jogi tagját a Társaság életét érintő kérdésekben a választást és választhatóságot illetően egyenlő jogok illetik meg.
8.2 A jogi tagok alkalmazásában vagy velük tagsági viszonyban állókat tanácskozási jog illeti meg.
8.3 A tagok tagdíjat kötelesek fizetni. Az éves tagsági díj befizetési kötelezettsége mindig a tárgyév első félévében esedékes. A tagdíj rendszerét és mértékét az éves költségvetésben kell meghatározni.
8.4 A tiszteletbeli tag tagdíjat nem fizet. Megilleti viszont a tanácskozási jog a Közgyűlésen és a Társaság egyéb munkaszerveiben.
8.5 A támogató (pártoló) tagok delegáltjai a Közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt.
8.6 Minden tag joga, hogy részt vegyen a Társaság munkájában, önálló kezdeményezésekkel gazdagítva a Társaság tevékenységét, valamint hogy javaslataival és bírálatával hozzájáruljon a feladatok teljesítéséhez.
8.7 A tagok és a tagként szereplő jogi személyeknél munka- vagy tagsági viszonyban állók jogosultak a Társaság által szervezett bármely rendezvényen, előadáson, tanfolyamon és tanulmányúton részt venni, kivéve a Társaság vezető testületeinek vagy más szervezeti egységeinek valamely okból meghíváshoz kötött részvételű eseti rendezvényeit.
8.8 A jogi tag kérheti a Társaság Elnökségét eseti megegyezés szerinti költségtérítés mellett
8.81 kihelyezett ülések, előadások, ankétok, vitaestek megtartására;
8.82 urbanisztikai jellegű problémáinak megoldásához szakmai segítség nyújtására.
9. A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE
9.1 A tagsági viszony megszűnik a tag
9.11 kilépése,
9.12 törlése,
9.13 kizárása,
9.14 elhalálozása, illetőleg
9.15 jogi személy tag jogutód nélküli megszűnése esetében.
9.2 Minden tag jogosult a kilépésre, ha a Társaság munkájában nem kíván tovább részt venni. Kilépési szándékát az Elnökséghez írásban kell bejelentenie.
9.3 Ha a tag egy évi tagdíjjal hátralékban van, és hátralékát felszólításra sem rendezi, az Elnökség a tagot törli a tagok sorából. A tag kérésére, a körülményeket méltányolva az Elnökség az adott évi tagdíjat mérsékelheti vagy elengedheti.
9.4 Tagdíjhátralékos tag – kivéve az Elnökség 9.3 pont szerinti hozzájárulását – a Közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt.
9.5 Ha a tagot jogerős bírói döntés a közügyektől eltiltotta vagy az Alapszabályt súlyosan megsértette, az Elnökség kizárhatja a tagok sorából. Az Elnökségnek a törlést, illetőleg a kizárást kimondó vagy a tagsági viszony helyreállítását megtagadó határozata ellen a Közgyűléshez fellebbezhet. A Közgyűlés döntése végleges.
10. A TÁRSASÁG BELSŐ TAGOLTSÁGA
10.1 A Társaság legfelső szerve a Közgyűlés, amely a Társaságot érintő minden kérdésben dönthet.
10.2 A Társaság irányító és képviseleti szervei:
10.21 a Közgyűlés,
10.22 az Elnökség,
10.23 az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság.
10.3 A Társaság tisztségviselői:
10.31 az elnök,
10.32 az alelnökök.
10.4 A 10.22-23 pontokban felsorolt megbízásokat elvállalók ill. megválasztottak nem állhatnak közügyektől eltiltás büntetése alatt.
10.5 A Társaság célkitűzései megvalósításának gyakorlati feladatait területi és/vagy szakmai alapon szervezett csoportokban végzi, amelyek az érdeklődés függvényében a tagság közvetlen kezdeményezésére jönnek létre, illetőleg közreműködésével működnek.
10.6 A területi csoportok elsősorban az érdeklődő tagság földrajzi megoszlása (lakóhely, munkahely, céghely) alapján az adott térség sajátosságainak figyelembe vételével törekszenek a társasági célkitűzések helyi érvényre juttatására.
A szakmai csoportok alapvetően egy-egy szakmai témát vagy átfogóbb kört igyekszenek az urbanisztika sajátos nézőpontjából feldolgozni ill. képviselni.
10.7 A létrejött szervezetek működési rendjüket – Az alapszabállyal összhangban – maguk állapítják meg. Szabályzatukban mindenképpen rendezni kell a szervezet tisztségviselőinek megnevezését, hatáskörét, megválasztásuk rendjét és a megbízatás időtartamát.
10.8 A szervezetek működésének feltételeiről – éves keret megállapításával vagy programtámogatással – a Társaság az éves költségvetésében gondoskodik.
11. A KÖZGYŰLÉS
11.1 A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
11.11 a Társaság Alapszabályának megállapítása és módosítása;
11.12 a Társaság tisztségviselőinek megválasztása, illetve felmentése;
11.13 az Elnökség, az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság tagjainak megválasztása, illetve felmentése;
11.14 a Társaság előző Közgyűlése óta végzett munkájának megvitatása, a következő Közgyűlés időpontjáig végzendő legfontosabb feladatok és a Társaság működése irányainak meghatározása;
11.15 a Társaság választott szerveinek beszámoltatása; a közhasznú tevékenységről szóló éves beszámoló, valamint a befektetési szabályzat elfogadása; a következő Közgyűlés időpontjáig végzendő legfontosabb feladatok és a Társaság működése irányainak meghatározása;
11.16 a tagok közvetlenül hozzá intézett indítványainak, javaslatainak és panaszainak (beleértve a felvételre jelentkezett elutasítottak is) megtárgyalása; és a panasszal kapcsolatos döntés meghozatala;
11.17 a Társaság vagyonpolitikai irányelveinek és a vagyonát lényegesen érintő jogügyleteknek a jóváhagyása; a MU Kht-val kapcsolatos alapvető tulajdonosi jogok (megszüntetés, fúzió, vagyonának jelzáloggal való megterhelése) gyakorlása;
11.18 a Társaság más egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlatásának kimondása;
11.19 elbírálja az Elnökség által első fokon elutasított tagfelvételi kérelem ellen benyújtott panaszt;
11.20 döntés mindazokban az ügyekben, amelyet jogszabály hatáskörébe utal.
11.2 A Társaság szervei és tisztségviselői a Közgyűlésnek felelősséggel tartoznak.
11.3 A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. Összehívásáról az Elnökség dönt, Az ülést – a tervezett időpontot megelőzően legalább harminc nappal - az elnök írásban, a napirend közlésével hívja össze. A meghívót a Társaság honlapján is közzé kell tenni. A közgyűlés nyilvános.
11.31 A tisztségviselőket és a 10.22 – 10.23 pontokban megjelölt képviseleti szerveket ún. tisztújító Közgyűlésen kell megválasztani illetőleg felmenteni. Egy-egy jelölt több választási ciklusban is megválasztható. A tisztújító közgyűlés összehívását elhatározó elnökségi ülésen meg kell választani a Közgyűlés Jelölő Bizottságát (elnökét és tagjait). A Társaság elnöke és alelnökei nem lehetnek tagjai. A bizottsági tagság nem zárja ki a jelölhetőséget. A Jelölő Bizottság munkájára és a közgyűlés lebonyolítására vonatkozó szabályzatok összeállítása és a tagsággal való részletes ismertetése az Elnökség kötelessége.
11.32 Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni akkor is, ha ez a kizárólagos joggal hatáskörébe utalt ügyekben való döntés végett szükséges, vagy ha a tagok egyötöde a cél megjelölésével kívánja, vagy a jogszabály alapján a bíróság összehívja.
11.4 A Közgyűlés napirendjét az Elnökség állítja össze. A meghívót a kitűzött időpontot megelőzően 30 – megismételt, valamint rendkívüli közgyűlés esetében 10 – nappal ki kell küldeni, csatolva hozzá a tárgyalásra kerülő dokumentumokat (vagy azok kivonatát), továbbá a már ismert határozati javaslatokat.
11.5 Minden tagnak joga van ezekre úgy tenni írásbeli észrevételeket, hogy azok a Közgyűlést 10 nappal megelőzően beérkezzenek a Titkárságra. Alapszabályra, társasági szabályzatra vonatkozó szövegszerű módosító javaslat kizárólag ezen az úton tehető. Az írásbeli észrevétel azonban nem helyettesíti a közgyűlési szavazati jogot. Az észrevételeket a Közgyűlésen érdemben ismertetni kell. A beérkezett észrevételekbe – az előkészítés érdekében az előterjesztők szabadon betekinthetnek.
11.6 A Közgyűlést a Társaság elnöke, vagy az Elnökség által erre felkért egyesületi tag vezeti.
11.7 A Közgyűlés határozatképes, ha az érvényes szavazati joggal rendelkező tagok fele és egy további tag jelen van. A határozatképesség hiánya miatt elhalasztott és másodszorra összehívott Közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. E tényt a meghívón fel kell tüntetni.
11.8 Tisztújítás esetén megválasztottnak tekinthető az a Tisztségviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta. 1 jelölt esetén a megválasztás feltétele a Közgyűlésen jelenlévők egyszerű többséggel leadott szavazata.
11.9 A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amely rögzíti a határozatok tartalmát és hatályát, valamint a vonatkozó szavazatok arányát. A határozatokat az érintettekkel nyolc napon belül írásban közölni kell, valamint közzé kell tenni a Társaság honlapján.
12. AZ ELNÖKSÉG
12.1 A Társaság operatív irányító szerve az Elnökség, amely a Közgyűlés határozatainak és a maga által kialakított belső működési szabályzatának megfelelően végzi munkáját. Feladata és hatásköre, hogy
12.11 meghatározza és éves feladattervben, költségvetésben rögzítse a Közgyűlés határozatainak végrehajtását szolgáló legfontosabb társasági feladatokat; gyakorolja a MU Kht. operatív működésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat; továbbá jóváhagyja az éves mérleget;
12.12 figyelemmel kísérje a Társaság különböző szervezeti egységeinek tevékenységét; és azokat legalább évente beszámoltassa;
12.13 döntsön olyan kérdésekben, amelyben az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság az állásfoglalását szükségesnek ítéli;
12.14 döntsön a Közgyűlés összehívásáról;
12.15 foglaljon állást a Társaság feladatát és célkitűzését érintő minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;
12.16 határozzon saját ügyrendjéről és más szervezeti egységek ügyrendjéről, amelyeket az Alapszabály hatáskörébe utal; kidolgoztassa és elfogadja a Társaság szervezeti és működési, valamint választási szabályzatait
12.17 felajánljon tiszteletbeli tagságot;
12.18 határozzon a tagsági díj mértékéről és fizetésének módjáról;
12.19 döntsön minden szerződésen alapuló bel- vagy külföldi szakmai (tudományos) együttműködés elfogadásáról, felhatalmazást adjon a vonatkozó szerződés aláírására;
12.2 Az Elnökség – főként a társasági élet ügyviteli vonatkozásait elősegítendő – ideiglenes és állandó munkabizottságokat hozhat létre, felkéri azok vezetőit és tagjait. Kinevezi a folyóiratok és időszaki kiadványok felelős és főszerkesztőjét, megválasztja a szerkesztő bizottságok vezetőit, tagjait és a közösen fenntartott lapok szerkesztő bizottságaiba delegált tagokat.
12.3 Az Elnökség tagjai:
12.31 a választott tisztségviselők, nevezetesen az elnök és a két alelnök, valamint
12.32 HAT e)lnökségi tag.
12.4. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja 3 évi időtartamra, illetőleg a legközelebbi tisztújító közgyűlésig. A jelölőbizottság javaslata alapján az alelnökök és az elnökség tagjai meghatározott feladat ellátására válaszhatók, amelyet az Elnökség indokolt esetben egyhangú döntéssel módosíthat.
12.5. Az Elnökségbe javasolt, de a választás során be nem került jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapott személy elnökségi póttaggá válik.(6 személy). Az elnökségi tag lemondása, tagsági viszonyának megszűnése, vagy tartós akadályoztatása esetén melyet az SZMSZ-ben kell szabályozni helyére – az Elnök felkérése alapján a feladat ellátására legalkalmasabb póttag lép. Rendkívüli tisztújító közgyűlést kell összehívni akkor, ha az Elnökség tagjainak száma öt alá csökken és már nem egészíthető ki póttagokkal.
12.6 Az Elnökség a szükségletnek megfelelően, de legalább negyedévente tart ülést. Az elnökség ülése nyilvános. Az ülésen tanácskozási joggal részt vesz az ESZB elnöke.
12.7 Az Elnökség határozatképes, ha a tagok fele jelen van.
12.8 Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
12.9 Az Elnökség gondoskodik a Társaság szabályzatainak elkészítéséről, munkaszervezetének létrehozásáról és működtetéséről; a Társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
13. AZ ELNÖK
13.1 Az elnök - a két alelnök bevonásával – gondoskodik a Társaság működésének folyamatosságáról, ennek keretében irányítja a munkaszervezet munkáját. Feladata ellátása során:
13.11 képviseli a Társaságot a bíróságok és hatóságok előtt, továbbá harmadik személyekkel szemben; védi a Társaság érdekeit;
13.12 vezeti az Elnökség üléseit, gondoskodik a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzéséről;
13.13 dönt és intézkedik mindazokban a kérdésekben, amelyeket az Alapszabály nem utal más választott testület hatáskörébe.
13.2 Az elnök – állásfoglalásának kialakítása közben – közvetlen véleményeket kérhet a Társaság bármelyik munkaszervezetétől.
14. AZ ALELNÖKÖK
14.1 Az alelnökök az elnökkel kialakított munkamegosztás alapján közvetlenül irányítják az Elnökség hatáskörébe tartozó társasági ügyeket. A munkamegosztásról az Elnökséget tájékoztatni kell.
14.2 Akadályoztatásuk esetén hatáskörüket átmenetileg az Elnökség által kijelölt más személy is elláthatja.
15. AZ ELLENÖRZÖ ÉS SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG
15.1 A Bizottság (ESZB) elnökből és négy tagból áll. A további legtöbb szavazatot kapó két személy póttaggá válik. A Bizottság elnökét tagok egyszerű többségi szavazással maguk közül választják.
15.2 A Bizottság feladata a Társaság Alapszabály szerinti működésének, a Közgyűlés által előírt célkitűzések megvalósítását szolgáló intézkedéseknek és programoknak, az éves költségvetési gazdálkodásnak az ellenőrzése. Gondoskodás – saját hatáskörben vagy független könyvvizsgáló megbízása útján – a gazdálkodás tételes pénzügyi ellenőrzéséről. A Bizottság megkeresésére a társaság területi csoportjainak és szakmai szervezeteinek vezetői, továbbá a társasági igazgató kötelesek megadni a szükséges tájékoztatást.
15.3 A Bizottság elnöke a Társaság Elnökségének ülésén tanácskozási joggal vesz részt.
15.4 A Bizottság legalább félévente tart ülést, ügyrendjét maga határozza meg. Az ülés nyilvános.
15.5 Az ellenőrzése során szerzett, megítélése szerint a társasági munkára esetleg kedvezőtlenül ható tapasztalatokra haladéktalanul köteles az Elnökség figyelmét felhívni, azok megtárgyalását – szükség szerint – napirendi pontként kérni. Jogosult a Közgyűlés összehívását kezdeményezni.
15.6 A Bizottság kizárólag a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
16. A PÓTTAGOK
16.1 A megválasztott póttagok szerepe két tisztújító közgyűlés között a társasági működés zavartalanságának szavatolása, amennyiben az érintett választott szerv valamelyik tagja bármilyen ok miatt nem tudja funkcióját ellátni.
16.2 A póttag Társaság iránt különös felelőssége behívásától számít.
16.3 A póttagot – ismereteinek naprakész állapotban tartása céljából – folyamatosan tájékoztatni kell a megjelölt társasági szerv üléseiről. Erről a nevesített szerv vezetője köteles gondoskodni.
16.4 A póttag szerepe a tisztújító Közgyűlésig tart, a nevesített lemondásával automatikusan megszűnik.
17. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE
17.1 A Társaság megszűnik, ha
17.11 más egyesülettel egyesül;
17.12 felosztását a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja;
17.13 a bíróság határozatban kimondja feloszlatását;
17.14 ha tagjainak száma tartósan a jogszabályban megkívánt létszám alatt van, vagy egy évvel hosszabb idő óta nem fejt ki működést és ezért a bíróság megszűnését megállapítja.
17.2 A Társaság megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik.
18. VEGYES RENDELKEZÉSEK
Azokban a kérdésekben, amelyekről az Alapszabály nem rendelkezik, az egyesületre és a polgári jogra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
|
