A területi szervezet működési környezetéről:

A helyi MUT szervezet a megye szűk létszámú szakmai közönségét, illetve az urbanisztika iránt érdeklődő települési vezetők még szűkebb önkormányzatainak körét tömörítette.

A korábbi években a helyi szervezet önálló gazdálkodásához ezek az önkormányzatok jelentősen tudtak hozzájárulni, amióta megszűnt ez a helyi „önfinanszírozási” mintamodell, és a MUT tevékenységének igen erős fővárosi orientációját tapasztalják az önkormányzatok, lemorzsolódtak (tisztelet a kivételnek).

A „szakma” művelésének keretei az elmúlt évek során jelentősen beszűkültek, nőtt a tagok frusztrációja (jogszabályi változások következtében jelentősen leszűkült a munkát szakmailag vállalható személyek köre, a közbeszerzési és „építész pályázati” szigorítások miatt ebből kiszorítottak köre is nőtt, egyes pesti vállalkozók etikátlan magatartását sem építész kamarai, sem más módon nem tudta szabályozni a szakma, stb.), valamint a települési és megyei politikusi túlmozgások átvették a szakma lehetséges szerepeit (területfejlesztési tanácsok, kistérségek, pártok). A helyi MUT szervezet korábbi klubszerű működésének helye (Békés megyei MTESZ) megszűnt, illetve az új helyen nincs lehetőség klub működtetésére (fizetős lett és korlátozott a hely is). A természetes személy tagok a csökkent helyi szerepvállalási lehetőség okán, a jogi személy szervezetek a prosperitásuk fennmaradása érdekében húzódtak vissza a szakmai közéleti megnyilvánulásoktól. Békés Megye Közgyűlése a helyi MUT szervezet anyagi támogatását 1998-tól, a természetbenit 2000-től beszüntette, így támogatás nélküli civil (tag)szervezetként nem tud prosperálni.

A területi szervezet 3 éves működéséről:

A működés ad-hoc jelleget öltött 2000 óta. A korábbi években még volt társadalmi igény a szakma folyamatos megjelenítésére, a politika partnerként kezelte a szakmát. Ez a trend 1998-99-től fokozatosan csökkent, a „mindenáron politikai” jellegű megnyilvánulás szándéka-érdeke került előtérbe. Mára korábbi aktív tagjaink közül többen jelezték, hogy inkább a munkahelyük megtartására koncentrálnak, semmint a munkán túli szakmai tevékenységre.

A megkérdezettek többsége jelezte, hogy gondot jelent a túlkoncentrált működés, idő és költségvállaló hiányában nem tudnak részt venni az országos és központi rendezvényeken, a helyi események szervezésében gátoltak.

2002-ben tartott, utolsó sikeres megyei esemény volt a „Békés Megyei Területrendezési Fórum”, mely 3 eseményt tartalmazott. Volt egyszer az Országos Területrendezési Terv és a Békés Megyei Területrendezési Terv szakmai vitája, amely jelentős szakmai hullámokat vert. Az építész szakma egésze megmozdult és fölbolydult, úgy tetszett, kialakul valamilyen szakmai közélet. A második az önkormányzati vezetők és igazgatási szakemberek vitanapja, amelyen igen sokan vettek részt, de ennek szakmai hozamát kevesebbre kell értékelnünk. A harmadik egy lakossági „közmeghallgatás” egy rendkívüli közgyűlési napon, felkért szakmai hozzászólókkal (szakmai és gazdasági kamarák, műszaki tudományos egyesületek, stb.) volt megszervezve és a szokásosnál viszonylag jelentősebb létszámmal és aktivitással zárult.

A 2003-ban elfogadott Országos Területrendezési Terv, illetve a 2004-ig átdolgozásra került és végül 2005-ben elfogadott Békés Megyei Területrendezési Terv ürügyén hasonló esemény megszervezését aktuálpolitikai rosszallás miatt már nem sikerült megoldani.

Általánosságban érzékelhető, hogy a pártpolitika uralja az egész vidéki közéletet, a szakmai közélet megújításához és megszilárdításához pedig nincsenek meg a szükséges eszközök (dologi és anyagi források, eszközök, független humán kapacitások) és a társadalom részéről elvárható igények. A szakma ma visszavonult a „munkáltatói” keretek közé, azaz a túlterhelt szakemberek gyakorlati, mindennapi tevékenységeként zajlik, annak egyeztetési-hatósági eljárásrendje szerinti szakmai vitáivá és konszenzusáivá szelídült. Tudomásul kell vennünk, hogy a társadalom által korábban is „úri passzióként”, szűk szakmai körök érdekmegnyil-vánulásainak tekintett urbanisztika számára a jelenlegi társadalmi mozgástér nem kedvez.

2004-ben összesen egyszer sikerült helyi-térségi rendezvényt tartanunk, amelyen szűk körben vettek részt a településtervezéssel foglalkozó Békés megyei építészek és szaktervezők, ennek témája a jóváhagyás előtti új Békés Megyei Területfejlesztési Koncepció volt és a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal által szervezett Jegyzői Értekezleten saját napirendként került megtárgyalásra, csekély aktivitással.

2005-ben három felvetett alkalomból egy megszervezésére került sor (BMTrT), de ez is elmaradt, mert az aktuálpolitika (egyébként politikailag helyesen) úgy értékelte, hogy a terv védelme érdekében nincs szükség az újratárgyalás miatt várhatóan jelentkező „kardcsörtetés” megkockáztatására.

2006-ban nem jelentkezett igény sem a szakma elméleti és gyakorlati képviselőitől, sem a közigazgatás oldaláról esemény, rendezvény, találkozó vagy bármely más alkalom megszervezése iránt.

A MUT Békés megyei területi szervezetként tehát ebben az évben nem működött. Tekinthető úgy, hogy „felfüggesztette területi szervezetkénti működését”. Tagjai közvetlenül a központtal maradtak összeköttetésben, tagdíjat oda fizetnek, annak eseményein (néha) vesznek részt.

Békéscsaba, 2006. november 3.

                                                                                              Juhász Attila József